Ártánd - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Ártánd.

Ártánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ártánd

Ártánd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Benkő Sándor (független)[1]
Irányítószám 4115
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség514 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ártánd
Ártánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 21° 45′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 21° 45′ 33″
Ártánd
Ártánd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Ártánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ártánd témájú médiaállományokat.

Ártánd község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

A Bihari-síkon fekszik, a 42-es főút mellett; a legközelebbi város a szomszédos Biharkeresztes. Síkvidéki, többutcás útifalu. Az egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhely Románia felé.

Története

Árpád-kori település, első írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Dávid Imre (független)[3]
  • 1994-1998: Dávid Imre (független)[4]
  • 1998-2002: Dávid Imre (független)[5]
  • 2002-2006: Dávid Imre Elek (független)[6]
  • 2006-2010: Benkő Sándor (független)[7]
  • 2010-2014: Benkő Sándor (független)[8]
  • 2014-2019: Benkő Sándor (független)[9]
  • 2019-től: Benkő Sándor (független)[1]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

2007-től kezdődően Nagyvárad agglomerációja fokozatosan átnyúlt a határon, számos nagyváradi kezdett telket vásárolni és házat építeni Ártándon (valamint több környező településen is), a határmenti ingatlanárak ugyanis rendkívül kedvezőek a határ túloldalán, Nagyvárad külvárosaiban vagy a környező falvakban tapasztalható árakhoz képest. Ennek köszönhetően 2011-ben már a lakosság 8%-át alkották románok.

Nevezetességei

Jegyzetek

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 178.
  1. a b Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. Ártánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Ártánd
Listen to this article