Öcs (település)
magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Öcs község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
| Öcs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Ajkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8292 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 201 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 17° 36′ 53″ | |||
 Öcs
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Öcs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Öcs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Öcs község a Kab-hegy délnyugati lábánál, az ajka–nagyvázsonyi közút mellett elterülő kis település. Ajkától 14 kilométerre délre található. A várostól Puláig vezető 7309-es út a falu belterületének északi szélén húzódik végig, a település főutcája az abból kiágazó, alig több mint 1 kilométer hosszú 73 119-es út (települési nevén Béke utca).
A botanikai ritkaságokat rejtő tó
Öcsi Nagy-tó
Az Öcsi Nagy-tó és szép gyertyános-tölgyes erdővel borított környéke kellemes kirándulóhely. Emellett a szakembereknek botanikai szempontból is izgalmas kutatóhelye, mert több ritka faj élőhelye. A tó a Kab-hegy délnyugati lábánál kb. 330 m tengerszint feletti magasságban egy természetes mélyedésben fekszik. A tavat a csapadékvíz és a közvetlen környezetéből csordogáló apró csermelyen kívül a tó északi szélén egy időnként kiszáradó forrás is táplálja. Felületének legnagyobb része nádas és zsombékos. A terület közel 35%-át borító tőzegmoha a tó botanikai szempontból legértékesebb része. A tőzegmohákon kívül védett ritka növényfaj az itt szintén megtalálható szálkás pajzsika, mocsári tőzegpáfrány és nádi boglárka. A tónak és környékének nemcsak a növény- hanem az állatvilága is gazdag.[3]
Valószínűleg a név személyi eredetre mutat. A mai egyszerűbb írású név a nemesi kiváltságok csökkenésével a 19. század közepén alakult ki.
A településről az első írásos feljegyzés 1278-ból származik Ech néven.
1378-ban nobiles de Ichy. 1734-ben Nemes Eöcsy. Öcs egytelkes nemesek faluja volt. A teljes határa nemesi kúriákhoz tartozott. A 16. századig társadalma tiszta nemesekből állt. A 17. században agilisekkel vegyült. 1828-ra megváltozott a helyzet.
Olyan nagy volt a beköltözött házas és házatlan zsellérek száma, hogy ezek váltak uralkodóvá. A település többször volt lakatlan. A 17. században többször puszta. A 18. században alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus, 301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű.
A településen mindhárom felekezetnek saját temploma van. A zsidó zsinagóga jelenleg lakóház.
A jobbágy felszabadításkor 1 nagybirtok és 233 kisbirtok van. Határát az első kateszterben 2381 kataszteri holdban állapítják meg. Területének ekkor fele erdő a többi szántó, rét, legelő, mocsaras terület.
Népessége:
1785-ben 581
1910-ben 612
1970-ben 510
1986-ban 327
1998-ban 258
Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult Új Élet néven. 1956-ban feloszlott, majd Alkotmány néven alakult újra és 1959-ben Halimbával egyesült. A Tsz összevonások során először Nyiráddal, később Devecserrel egyesült. A Padragi termelőszövetkezettel kiváltak a Devecseri tsz -ből. A termelőszövetkezet felszámolással megszűnt.
A település útjai portalanítottak. Minden lakos részére biztosított az egészséges vezetékes ivóvíz, melynek hálózata 1980-ban lett kiépítve. Ajka iparosodása nagy hatással volt a település népességének fogyására. Az aktív korú lakosság nagy hányada most is az ajkai üzemekben dolgozik. A községi tanács 1970-ben egyesült Halimbával, jelenleg mint körjegyzőség működnek együtt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Galamb Zoltánné (független)[4]
- 1994–1998: Mészáros Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Mészáros Ferenc (független)[6]
- 2002–2006: Mészáros Ferenc Antal (független)[7]
- 2006–2010: Mészáros Ferenc Antal (független)[8]
- 2010–2014: Mészáros Tamás (független)[9]
- 2014–2019: Mészáros Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Mészáros Tamás (független)[11]
- 2024– : Mészáros Tamás (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 194 | 191 | 187 | 170 | 200 | 201 | 201 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 3,2% románnak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 17,5%, evangélikus 10,1%, felekezeten kívüli 1,6% (8,5% nem nyilatkozott).[12]
Katolikus templom
Evangélikus templom
Falukép a református templommal
Református templom
Falukép az evangélikus templommal
- Római katolikus templom
- Református templom
- Evangélikus templom
- Falumúzeum
- Millenniumi emlékpark
- Öcsi Nagy-tó
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
