A sátáni versek
Salman Rushdie 1988-ban megjelent regénye / From Wikipedia, the free encyclopedia
A sátáni versek Salman Rushdie 1988-ban megjelent regénye, melyet részben Mohamed próféta élete inspirált. Korábbi könyveihez hasonlóan az író a mágikus realizmust használta fel, és a kortárs eseményekre és emberekre támaszkodott karaktereinek megalkotásában.
A sátáni versek | |
Szerző | Salman Rushdie |
Eredeti cím | The Satanic Verses |
Ország | Anglia |
Nyelv | angol |
Műfaj | mágikus realizmus, regény |
Előző | Szégyen |
Következő | Hárún és a Mesék Tengere |
Kiadás | |
Kiadó | Viking Press |
Kiadás dátuma | 1988 |
Magyar kiadás dátuma | 2004 |
A Wikimédia Commons tartalmaz A sátáni versek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A mű azonnal széles körű tiltakozást váltott ki, mert a muszlim közösség istenkáromlásnak minősítette egyes részeit. India volt az első ország, amelyik betiltotta a könyvet, a muszlimok elleni uszítás miatt.[1][2] Ruholláh Homeini iráni vezető Rushdie megölésére szólított fel.[3]
A regény címe utalás egy hagyományra,[4] amelyről Mohamed legkorábbi megmaradt életrajzában is olvashatunk. A hagyomány szerint Mohamed, mozgalmának kezdetén, közeledni akart a még politeista mekkai oligarchiához, és jelenlétükben recitálta az 53. szúrát, ám a 19-20. verseknél („Mit gondoltok al-Látról és al-'Uzzáról, és a másikról: a harmadik Manátról?”)[5] a „sátán a nyelvére tette” a következő verset: „Ezek magasságos hattyúk, közbenjárásukban reménykedni lehet”. Ez a politikailag hasznos kiegészítés azonban ellentétes az iszlám szigorú monoteizmusával, ezért a későbbiekben Mohamed eltörölte, és helyette a Koránban már az egyistenhit mellett érvel: „Ezek nevek csupán...”[6] Ezeket a kimaradt verseket nevezik „sátáni verseknek”.[7]
A könyv kilenc fejezetből áll, melyek közül egyik-másik további alfejezetekre bomlik, ezeket Rushdie már nem nevezte el, egyszerű számokkal történik megkülönböztetésük. A szövegben számos Korán-idézet szerepel és egy Daniel Defoe-idézettel nyit.