Pergai Apollóniosz
ókori görög csillagász, matematikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 260-262 – i. e. 190) Egyiptomban dolgozó hellén matematikus és csillagász.
Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Apollóniosz (egyértelműsítő lap). |
Pergai Apollóniosz | |
Született | Ἀπολλώνιος i. e. 262[1][2][3][4][5] Perga[3][4] |
Elhunyt | i. e. 190 (71-72 évesen)[2][5][6] Alexandria |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pergai Apollóniosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is.
Sokak szerint Apollóniosz munkájára támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.[7][8] Más vélemény szerint ismerte és csodálta Apollóniosz eredményeit, de közvetlenül nem hasznosította őket.[9]