Arámi ábécé
a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere az i. e. 8. században / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az arámi ábécé a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere az i. e. 8. századtól. Viszonylag rövid ideig használták, mert hamar kialakultak különböző helyi változatai, amelyek végül teljesen kiszorították az i. e. 6. század folyamán, utolsó emlékei az i. e. 4. századból származnak. Az arámi ábécé történelmileg jelentős, hiszen gyakorlatilag minden modern közel-keleti írásrendszer erre vezethető vissza, valamint számos altáji írásrendszer Közép- és Kelet-Ázsiában.
A cikk ókori sémi írások karaktereit tartalmazza. Speciális támogatás nélkül a betűk helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Gyors adatok
arámi ábécé | |
Asóka kandahári felirata | |
Típus | mássalhangzó-írás betűírás |
Nyelvek | arámi, héber, szír, mandán |
Időszak | i. e. 8–4. század |
Irány | jobbról balra |
Felmenő írásrendszerek | ugariti ábécé ókánaánita föníciai |
Rokon írásrendszerek | rovás(?) |
Leszármazott írásrendszerek | héber, nabateus, arab, szír, palmürai, mandán, pahlevi, szogd, grúz |
ISO 15924 | Armi |
A Wikimédia Commons tartalmaz arámi ábécé témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy az arámi nyelv általános közlekedő nyelv volt az újasszír korban, majd Óperzsa Birodalom kancellárianyelve is ez lett.
Az arámi nyelv fennmaradt, de az írásrendszert felváltották az utódok, mindenekelőtt a héber és az arab.