Az Osztrák–Magyar Monarchia zászlói
nemzeti jelképtár / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Osztrák–Magyar Monarchiának nem volt közös zászlaja (nem létezhetett nemzeti zászló, mivel a Kettős Monarchia két szuverén államból állt). Az uralkodó Habsburg-dinasztia fekete-arany zászlaját azonban néha de facto nemzeti lobogóként használták, és 1869-ben közös polgári zászlót vezettek be a polgári hajókra. 1918-ig a K.u.K. hadiflotta továbbra is az 1786 óta használt lobogó alatt hajózott. Az 1915-ben megalkotott új zászlókat a folyamatban lévő háború miatt nem vezették be. Az állami rendezvényeken az osztrák fekete-sárga és a magyar piros-fehér-zöld trikolórt használták.
Ausztriát a fekete-sárga zászló képviselte. Az állam magyar felének viszont jogilag nem volt saját zászlaja.[1] A Horvát–Magyar Kegyezés (62. és 63. cikk) szerint minden közös horvát és magyar ügyben Horvátország és Magyarország jelképét kellett használni. Például amikor Budapesten tartotta ülését a magyar-horvát közös parlament, a budapesti parlament épületére horvát és magyar zászlót is kitűztek.[1][2][3] Bécsben a Schönbrunni kastély előtt Ciszajtánia (osztrák) fekete-sárga, míg Transzlajtánia (magyar) horvát és magyar lobogója volt.[3] A tulajdonképpeni Magyarország a magyar címerrel díszített piros-fehér-zöld zászlót használta, amely esetenként a Magyar Szent Korona Földjeinek egészét ábrázolta. A „kettős” polgári zászlót, mint a „vállalati identitás” szimbólumát, az 1869. február 18-i rendelet értelmében konzuli zászlóként is használták. 1869. augusztus 1-jén került használatba. A képviseletek azonban Ausztria fekete-sárga zászlaját lobogtatták Magyarország piros-fehér-zöld zászlaja mellett, a nagykövetségek pedig a birodalmi szabvány mellett a két nemzeti zászlót.[4]