Az ember tragédiája (dráma)
Madách Imre drámai költeménye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ember tragédiája a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1862. január 12-én[1] megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Ez a szócikk Madách Imre drámájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Az ember tragédiája (egyértelműsítő lap). |
Az ember tragédiája | |
Madách Imre: Az ember tragédiája (Első kiadás, Pest, 1861, Emich Gusztáv) | |
Szerző | Madách Imre |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Téma | történelem, az emberiség múltja és jövője |
Műfaj | drámai költemény, tragédia |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1862 |
Média típusa | könyv |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Az ember tragédiája témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Madáchot gyakorta egykönyvű szerzőnek szokták nevezni, akárcsak Katona Józsefet, a Bánk bán alkotóját. A mű a Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozta fel és 15 színből áll. Az első három és a tizenötödik színek a keretszínek, a többi pedig történeti szín. Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madách támogatta az 1848-as eseményeket, és börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.