földrajzi középtáj From Wikipedia, the free encyclopedia
Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter. A Belső-Somogy főképp homokos síkságokból épül fel, különféle homokformákat találhatunk itt: homokbuckákat, szélbarázdákat, garmadákat, homoklepleket. Talaja barna erdőtalaj, ám mélyebb részein lápos-mocsaras területek is előfordulnak.
Belső-Somogy | |
Somogyi táj | |
Elhelyezkedés | Dunántúli-dombság |
Besorolás | középtáj |
Fontosabb települések | Marcali, Nagyatád, Barcs, Csurgó, Nagybajom |
Földrajzi adatok | |
Terület | 3000 km² |
Legmagasabb pont | 191,6 m |
Legalacsonyabb pont | Fenékpuszta (104,3 m) |
Folyóvizek | Rinya, Boronka-patak |
Állóvizek | Baláta-tó |
Résztájegységek | Marcali-hát, Kelet-Belső-Somogy, Nyugat-Belső-Somogy, Közép-Dráva-völgy |
Térkép | |
Pozíció Magyarország térképén |
Belső-Somogyot nyugatról a Zalai-dombság, délről a Dráva, keletről a Zselic, északkeletről Külső-Somogy, északról pedig a Balaton határolja. A Dunántúli-dombság része. Kelet–nyugati irányú kiterjedése 40 km, észak–déli kiterjedése 100 km.[1] Legmagasabb pontja 191,6 méter, legalacsonyabb pontja a Barna tó mellett található 104,3 méter tengerszint feletti magasságban. Területén található a Marcali-hát, mely egy 30-40 méteres magasságban kiemelkedő löszhát és két részre osztja a Belső-Somogy felszínét.
Az újharmadidőszakban a Belső-Somogy területén süllyedés kezdődött meg és tengeri elöntés következett be. A tengerelöntés következtében 100-400 méter üledék képződött. A bádeni korszakban a Belső-Somogy déli része kiemelkedett, az északi területeken továbbra is a tengeri elöntés volt jellemző üledékképződéssel. A szarmata korszakban újabb süllyedés kezdődött, ekkor 100 méter vastagságú üledék képződött. A pliocénben a Belső-Somogy vízborítása kiédesedett, egy beltó alakult ki belőle.
A száraz felszíneken ezzel egy időben megkezdődött a folyóhálózat kialakulása, ekkor még a Duna egyes ágai erre futottak. A felső pliocén korszakban kiemelkedés kezdődött, kialakult a Keszthely-gleichenbergi vízválasztó hátság. A pleisztocénben már a folyók halmozták fel üledékeiket, akár 300 méteres magasságban.[2] A würm korszakban kezdődött meg a területen a futóhomok képződése, átlagos vastagsága 10 méter volt. Majd kialakult a növényzet is, mely megkötötte a homokot.
A terület madárvilága igen sokszínű, itt fészkel a fekete gólya, a rétisas és cigányréce, valamint a vadludak is erre vonulnak.
Jellemző fajok:[4]
A Belső-Somogy védett élőlényeinek megóvósára több természetvédelmi területet is kijelöltek, ide tartozik a 16 090 hektár nagyságú Duna–Dráva Nemzeti Park, a 7 833 hektáros Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, a 174 hektáros Baláta-tó, a 424 hektáros Csokonyavisontai fás legelő Természetvédelmi Terület és a 83 hektáros Rinyaszentkirályi erdő Természetvédelmi Terület.
A területen a honfoglalás idején a Horka nevű törzs telepedett le. Később mezővárosok alakultak ki.[5] A török háborúk során súlyos harcok folytak a területén, emiatt lakosságszáma jelentősen csökkent. A lakosság pótlására németek, horvátok, és szlovénok is érkeztek a térségbe. A középkori kontinuitású lakosság „őző” nyelvjárást használt. A XX. század elején a térség központja Csurgó volt.
Városok:
Községek:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.