Brahma-vihára
From Wikipedia, the free encyclopedia
A brahma-vihára (finom tulajdonságok, szó szerint: "istenek [brahma] lakhelye") négy, buddhista gyakorlásra szánt erényre és meditációs technikára vonatkozik. Ezeket úgy is nevezik, hogy a négy mérhetetlen (szanszkrit: apramána, páli: appamannyá).[1][2]
A Metta-szuttában Gautama Buddha úgy magyarázza, hogy a négy mérhetetlen gyakorlása által a gyakorló a Brahmá birodalomban" (páli: Brahmaloka) születhet újra.[3] A meditálónak a következő tudatállapotokat kell szétárasztania minden irányban: szerető kedvesség vagy jóakarat, együttérzés, együtt érző öröm és egykedvűség. A négy mérhetetlen szintén szerepel a Patanydzsali jóga szútráiban (1.33) is,[4] amely jóval a buddhizmus keletkezése után született és amelyre jelentős hatással volt a buddhizmus.[5][6] Ezek az erények a buddhisták szerint rendkívül jó ellenszerei a negatív mentális állapotoknak, mint például a kapzsiság, a harag és a büszkeség.