Buda ostroma 1540 végén zajlott le. I. Ferdinánd által küldött sereg megpróbálta Szapolyai János halálát követően megszerezni a fővárost és végre elfoglalni a Habsburg-család számára a Magyar Királyságot. Habár maga a harc látszólag a magyar trónért folyt, rövidesen Habsburg–török háborúvá változott.
Gyors adatok
Buda ostroma (1540) |
Habsburg–török háború (1540–47) |
Dátum | 1540. október 21.–november 14. |
Helyszín | Buda, Óbuda és Pest alatt |
Eredmény | A János Zsigmond-pártiak győzelme |
Harcoló felek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Parancsnokok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Haderők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
5500 gyalogos, 3800 lovas, 1000 naszádos, 45 hajó, 30 ágyú (A második szakaszban tízezer főre nőtt a sereg száma) | 2000 lovas, 1000 gyalogos (a vár is kapott kisebb erősítéseket) |
|
Bezárás
Buda tíz évvel korábban már kiállt egy ostromot a németekkel szemben, akkor törökök harcoltak a falain. Ezúttal török segítség nélkül Fráter György és Török Bálint vezetésével visszavonulásra kényszerítették Leonard von Fels magyarországi főparancsnok seregeit.
Hanem amikor Ferdinánd rájött arra, hogy a magyarok ezúttal sem őt, hanem Szapolyai fiát, János Zsigmondot akarják királlyá választani, haragra gyúlva harmadszor is megostromoltatta Budát a következő évben. I. Szulejmán ezt már nem nézte tétlenül és seregével nemcsak, hogy felmentette a fővárost, hanem birtokba vette.