Buda ostroma 1542. szeptember 26. és október 9. között zajlott, mely az első visszafoglalási kísérlete volt Magyarország fővárosának a törököktől. A Német-római Birodalomból és más területekről összegyűlt hatalmas seregek későn érkeztek a budai vár és Pest alá, s a két hétig tartó ostrom alatt csupán utóbbi város elfoglalásával próbálkoztak, de az sem sikerült. Az előkészületek hiányosságai és a tehetségtelen hadvezetés volt az egyik oka a kudarcnak. Ebből fakadóan a meredek sziklán elhelyezkedő várat – amelyet az utóbbi években megerősítettek –, nem lehetett elfoglalni.
Gyors adatok
Buda ostroma (1542) |
Habsburg–török háború (1540–47) |
|
Enea Vico metszete Buda és Pest 1542-es ostromáról |
Dátum | 1542. szeptember 26.–október 9. |
Helyszín | Buda és Pest alatt |
Eredmény | Oszmán-török győzelem |
Harcoló felek |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Parancsnokok |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
|
Haderők |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. |
Német-római Birodalom: 20 000 gyalogos, 4-5000 lovas Habsburg Ausztria: 10 000 gyalogos és lovas Pápai Állam: 2-3000 gyalogos Milánó: 600 lovas Magyar Királyság: 10 000 lovas, 5000 gyalogos, 1000 hajdú, 1000 sáncásó Horvátország: 400 lovas Velencei Köztársaság: 1100 naszádos Raguzai Köztársaság és a magyarországi folyami erők: 6000 naszádos Folyami flotta: 200 hajó Tüzérség: 60 ágyú | 2000 janicsár és 10-12 000 nem reguláris katona, vagy szpáhi |
|
Bezárás
Buda visszafoglalási kísérlete miatt 1543-ban I. Szulejmán személyesen vezette a hadait Magyarország ellen, hogy a budai vilajetet kiszélesítse, ezáltal bővítve Buda védelmét.