From Wikipedia, the free encyclopedia
Cádiz (ejtsd: „kádisz”, a helyi nyelvjárásban „káj”, IPA [ˈkaðis, ˈkai]) város Délnyugat-Spanyolországban, Andalúziában, Cádiz tartomány székhelye. Lakosainak száma 133 242; a Jerez de la Fronterát is magába foglaló agglomeráció lakossága 629 054 (2004).
Cádiz | |||
A Cádiz-palota | |||
| |||
Becenév: Tacita de Plata | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Andalúzia | ||
Tartomány | Cádiz | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Cádiz City | ||
Polgármester | José María González Santos (Por Cadiz Si Se Puede). | ||
Irányítószám | 11000 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 111 811 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 10,893 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 11 m | ||
Terület | 12.10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 36° 32′ 06″, ny. h. 6° 17′ 51″ | |||
Cádiz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cádiz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A város Spanyolország délnyugati részén az Atlanti-óceán partján a Cádizi-öbölbe benyúló félszigeten fekszik. Cádiz tipikus andalúziai város, melynek óvárosi részei az El Pópulo, La Viña, vagy a Santa María élesen elüt az újabb városrészektől. Míg az óvárost a szűk, kis terekbe torkolló utcák jellemzik, addig az újabb részeken széles sugárutak futnak, modern épültek és nagy parkok jellemzik.
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 137 971 | 134 989 | 130 561 | 127 200 | 125 826 | 122 990 | 118 919 | 116 979 | 114 244 | 111 811 |
2001 | 2003 | 2006 | 2008 | 2010 | 2013 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
A várost eredetileg Gadir néven a föníciaiak alapították. A név jelentése "falakkal körülvett város". Már akkor a félsziget egyik fontos kereskedelmi központja volt, melyet az ősi nyugat-európai városok közül a legrégibbnek tartanak. A hagyomány szerint Cádizt i. e. 1100 körül alapították, de a legrégibb régészeti leletek az i. e. 9. századból valók. Később a görögök a várost már Gadeira néven ismerték, melyet a monda szerint maga Héraklész alapított. Ebből az időszakból a város legfontosabb emléke a föníciai isten Melkart temploma. Néhány történész a templom hatalmas oszlopait Héraklész oszlopaival azonosítja (Melkartot a görögök Héraklésznek tartották).
I. e. 500 körül a város karthágói uralom alá került és Cádiz Hannibál ibériai hadjáratainak egyik kiindulópontja lett. I. e. 206-ban a várost Scipio Africanus római légiói foglalták el. A római uralom alatt a város neve Gades volt és csakhamar virágzó kikötőváros lett, polgárai római jogokat élveztek. A Római Birodalom bukása után azonban veszített jelentőségéből. Az 5. században a területet a vizigótok szállták meg, a város ekkor már romokban hevert és mára csak kevés maradványa maradt. A 711-től 1262-ig tartó mór uralom alatt a város a Qādis nevet viselte és később ebből lett a spanyol Cádiz név. A mórokat végül X. Alfonz kasztíliai király űzte el.
A felfedezések korában a város reneszánszát élte. Kolumbusz Cádiz kikötőjéből indult második és negyedik útjára és később a város lett a spanyol aranyflotta fő kikötője. Ennek következtében a város a spanyolok ellenségeinek fő célpontja lett. 1587 áprilisában Francis Drake a város kikötőjében semmisítette meg a spanyol flottát, majd 1596-ban Charles Howard Essex grófja rabolta ki a várost. Az 1654-ben kitört az angol–spanyol háborúban Robert Blake admirális két éven keresztül tartotta blokád alatt a kikötőt és ezalatt a spanyol aranyflotta nagy része megsemmisült.
A 18. században a Guadalquivir folyó homokos partját a spanyol kormány rendeletére kikötővé építették ki, hogy az amerikai tengeri kereskedelmi forgalmat Sevillából ide koncentrálják. Ez a korszak a város gazdasági fellendülésének időszaka volt, ide érkezett az Amerikából indított kereskedelmi hajóforgalom 75%-a. A város régi épületeinek nagy része ekkor épült. A század végére azonban a városnak még egy sor támadást kellett elszenvednie. A brit flotta 1797 februárja és 1798 áprilisa között blokád alatt tartotta a kikötőt és Nelson admirális lövette a várost. A napóleoni háborúk alatt a város egyike volt azoknak a településeknek, melyeket a franciák nem tudtak elfoglalni. 1812-ben a Cortes székhelyeként itt hirdették ki a spanyol alkotmányt. 1820-ban a városi polgárság robbantotta ki azt a forradalmat, mely az alkotmány megújítását tűzte ki célként és végül VII. Ferdinánd spanyol király bebörtönzéséhez vezetett. 1823-ban azonban a franciák kiszabadították a királyt és elfojtották a szabadságeszméket. 1868-ban Cádiz újra forradalom színhelye lett, melynek II. Izabella spanyol királynő trónfosztása lett az eredménye.
Napjainkban is folytatódik a belváros teljes felújítása, melyben megújulnak a történelmi épületek vonzó célpontot nyújtva a turizmusnak.
Cádiz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Klímadiagram (magyarázat) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.