Charles Lyell
skót geológus, az MTA tagja, 1797-1875 / From Wikipedia, the free encyclopedia
Sir Charles Lyell (Skócia, Kinnordy, 1797. november 14. – London, 1875. február 22.) a 19. századi geológia legnagyobb alakja, a darwini evolúcióelmélet inspirátora.
Charles Lyell | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1797. november 14. Kinnordy, Skócia |
Elhunyt | 1875. február 22. (77 évesen) London, Anglia |
Sírhely | Westminsteri apátság |
Ismeretes mint | darwini evolúcióelmélet inspirátora |
Nemzetiség | skót |
Házastárs | Mary Horner Lyell |
Szülei | Frances Smith Charles Lyell |
Iskolái | Exeter College |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Exceter College |
Pályafutása | |
Szakmai kitüntetések | |
Copley-érem | |
Hatással voltak rá | James Hutton, John Playfair, Lamarck, William Buckland |
Hatással volt | Charles Darwin, Alfred Russel Wallace, Thomas Henry Huxley, Roderick Impey Murchison |
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Lyell témájú médiaállományokat. |
Korszakalkotó műve a Principles of Geology (1830–1833), amely az első valóban modern geológiai munka. Ebben Lyell világosan kimutatja, hogy a Föld több százmillió éves (ma a Föld korát 4,5–5 milliárd évre becsülik, de Lyell csak a szilárd kéreggel foglalkozott, és ezt figyelembe véve már jóval kisebb a tévedése).
Lyell nevéhez fűződik az uniformizmus (uniformitás) elve. 1841 és 1842 között, majd 1845 és 1846 között beutazta Észak-Amerikát, mely utazásainak eredményeiről Travels in North America (London, 1855) és a Second visit to the United States (London, 1855) című műveiben ad számot. Nagy feltűnést keltett az emberi nem eredetéről és koráról írt könyve: Geological evidences of the antiquity of man (London, 1873).