A csátés láprét (Orchio-Schoenetum nigricantis (Allorge 1921) Oberd. 1957),[1] illetve Schoenetum nigricantis[2] az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) társulástani csoportjának egyik növénytársulása.

Thumb
Kormos csáté (Schoenus nigricans)

Kialakulása, elterjedése

A nedves lápterületek egyik leggyakoribb, viszonylag nagy területet borító társulása, amely jellemzően a vízállásos, elláposodó réteken alakul ki. Európa sík- és dombvidékein gyakori, nálunk főleg a Kis- és Nagyalföld mentett ártéreinek és buckaközi laposainak homokos talaján, valamint a Dunántúl karsztvízfeltöréses medencéiben és völgytalpi rétlápjain fordul elő.:

Megjelenése, fajösszetétele

Színe üde zöld. A domináns kormos csáté (Schoenus nigricans) zsombékjai között sok lágyszárú kísérő tűnik fel. A mohák szerepe alárendelt.

A társulás állandó tagjai:

  • nagy szittyó (Juncus subnodulosus),
  • illatos hagyma (Allium suaveolens),
  • barna sás (Carex hostiana),

Gyakori kísérő fajok:

Kiemelkedő értékes fajok:

Életmódja, termőhelye

Tavasszal tocsogós; a vízfelszín fölé a kormos csáté (Schoenus nigricans) 20–30 cm magas zsombékjai emelkednek. Háromszintű: fejletlen mohaszinttel és két lágyszárú szinttel (20–30 cm, illetve 60 cm). Az egyes élőhelyek annyira kicsik, hogy a műholdas felvételeken nem vehetők ki.

Igen ellenálló, konzervatív társulás, amely még lecsapolás után is sokáig megőrzi szerkezetét. A láprét kiszáradásának, a tőzeg bomlásának jele a kékperje uralkodóvá válása a felső gyepszintben — ez a Molinietosum szubasszociáció a törzsváltozatnál sokkal fajszegényebb; benne a lápréti fajokat mocsárréti elemek váltják fel.

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.