Dánia vasúti közlekedése
From Wikipedia, the free encyclopedia
A mindössze 2667 km hosszú vasúthálózatot magáénak tudható,[4] több szigeten elterülő Dánia valószínűleg Európa perifériájának számítana, ha nem rajta keresztül bonyolódna majdnem a teljes észak–dél irányú teherforgalom. Különösen megnőtt az ország jelentősége azáltal, hogy immár mind közúton, mint vasúton komp nélkül meg lehet tenni az utat Svédország és Németország között. Azért persze a kompok sem szűntek meg. Részben azért, mert áraikat csökkentve még mindig olyan szolgáltatást képesek nyújtani, amely versenyképes az új hidak és az autópályák díjaival, másrészt mivel egyes viszonylatokon még mindig gyorsabb, ha a kompot veszik igénybe.
Dánia | |
DSB IR4 | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | Danske Statsbaner |
Infrastruktúra-kezelő | Banedanmark |
Fő üzemeltetők | fő szócikk: Üzemeltetők |
Statisztika | |
Utasok száma | 206 566 000 (2017)[1] évente |
Utaskilométer | 6,653 milliárd (2016)[2] évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 2633[3] km |
Kétvágányú vonalak | 1098[3] km |
Villamosított vonalak | 964[3] km |
Nagysebességű vonalak | 63,9 km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1435 mm |
Áramrendszer | |
Fő áramrendszer | 25 kV 50 Hz AC |
További információk | |
Leghosszabb híd | Øresund híd |
Állomások száma | 567 (2022)[3] |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Persze a tehervonatok annyira nem sietnek, így azok szigetről szigetre keresztülhaladva az országon immár kompozás nélkül érnek el céljukhoz. Ez azért is előnyös, mivel a vasúti kompozás a technológiai sajátosságok miatt idő-, létszám- és eszközigényes tevékenység.