Diszkoszvetés a nyári olimpiai játékokon
sportág a nyári olimpiai játékokon / From Wikipedia, the free encyclopedia
A diszkoszvetés az újkori olimpiai játékok mindegyikén az atlétikaversenyek része volt.A versenyszámot ókori előzményei alapján vették fel az 1896. évi nyári olimpiai játékok programjába.
Az első olimpiai bajnok, az egyesült államokbeli Robert Garrett az akkor feltételezett antik stílusban – vagyis a diszkoszvetésre ma jellemző forgás nélkül – dobva nyerte aranyérmét. A mai modern forgásos dobótechnikát Bauer Rudolf alkalmazta először az 1900. évi olimpián, megnyerve ezzel Magyarország első és máig egyetlen olimpiai aranyérmét ebben a versenyszámban. Az első olimpiai bajnok, aki a következő olimpián meg tudta védeni bajnoki címét, az egyesült államokbeli Martin Sheridan volt, aki az 1908. évi olimpián megnyerte az ezen egyetlen alkalommal kiírt antik stílusú diszkoszvetést is. Az 1912. évi olimpián kétkezes diszkoszvetésben is rendeztek versenyt.
A két világháború között a versenyszám kiemelkedő képviselője az amerikai Clarence Houser volt, aki két olimpiai bajnoki címet nyert. 1928-tól a diszkoszvetést felvették a női atlétikaversenyek programjába is. Az első olimpiai bajnok női diszkoszvető a lengyel Halina Konopacka volt.
A második világháború után a versenyszámra férfi szakágban az Egyesült Államok, női szakágban a Szovjetunió fölénye a jellemző. A férfiaknál az amerikai Alfred Oerter máig egyedülállóan négy egymás követő olimpián tudott nyerni. A nőknél a szovjet színekben versenyző Nyina Romaskova három egymást követő olimpián nyert érmet.
Az utóbbi olimpiákon – köszönhetően a Szovjetunió felbomlásának is – az erőviszonyok kiegyenlítődtek, egyre több ország nyert érmet.