Disznó-öbölbeli invázió
amerikai hadművelet Kuba ellen / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Disznó-öbölbeli invázió avagy Playa Girón-i invázió a CIA által kiképzett Castro-ellenes csapatok partraszállási hadművelete volt 1961 áprilisában a kubai kormány megdöntése érdekében. Az akció alig 60 órán belül csődöt mondott, 1200 Castro-ellenes ellenzéki harcost a kubai hadsereg fogott el.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 júniusából) |
Disznó-öbölbeli invázió | |||
Hidegháború | |||
Dátum | 1961. április 15. - április 19. | ||
Helyszín | Disznó-öböl, Kuba déli része | ||
Eredmény | Döntő kubai győzelem | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Veszteségek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznó-öbölbeli invázió témájú médiaállományokat. |
A katonai akció előkészületei még Dwight D. Eisenhower elnöksége idején kezdődtek, a végrehajtás viszont John Fitzgerald Kennedy kabinetjének jutott. Már jóval a műveletek megkezdése előtt a hírszerzés figyelmeztette Kennedyt, hogy az akció sikere kérdéses, ugyanis a kubai civil lakosság többségében Fidel Castrót támogatja (a terv arra épült, hogy a partraszálló emigránsok maguk mellé állítanák a helyieket és a kialakuló ellenforradalomban döntenék meg a kubai kommunista rezsimet). A szovjet titkosszolgálatok is tudomást szereztek a készülő amerikai akcióról és részletes adatokkal látták el a kubai rezsimet.
Miután a hadművelet megindult, Castro villámgyorsan mozgósította nemcsak a hadsereget, de a civil lakosság is tömegével ragadott fegyvert a partraszálló emigránsok ellen, akiket alig több mint két nap leforgása alatt beszorítottak a tengerbe.
Az invázióban résztvevő emigránsok közül 67 elesett, 10 elfogott személyt a hadsereg végzett ki, 10-en menekülés közben vesztették életüket. További 9 elfogott személy a Havannába történő szállítás során halt meg. A teljes veszteség így 106 ember volt.
Az elfogott több mint 1000 embert az USA később kiváltotta. Kubában viszont több száz kivégzésre és bebörtönzésre került sor, akik valamilyen úton-módon helyileg segítették az inváziót vagy tagjai voltak valamilyen földalatti ellenállásnak.