Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 részt vevő államát fogja össze. Eredetileg 1975-ben értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. 1992-ben alakították állandó intézménnyé, az 1994-es budapesti konferencián vette fel a jelenlegi nevét. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció.
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet EBESZ/OSCE | |
57 EBESZ részt vevő állam 11 Partnerállam | |
Alapítva | 1975, Helsinki |
Székhely | Bécs, Ausztria |
Vezetők | - DEU Helga Maria Schmid (Főtitkár) - SWE Ann Linde (soros elnök) - ITA Mateo Mecacci (a varsói székhelyű Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) vezetője) - PRT Teresa Ribeiro (sajtószabadságért felelős képviselő) - KAZ Kairat Abdrakhmanov (Hágában székelő nemzeti kisebbségi főbiztos) - GBR Peter Lord Bowness (a Parlamenti Közgyűlés elnöke) |
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet EBESZ/OSCE weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet EBESZ/OSCE témájú médiaállományokat. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A legátfogóbb páneurópai biztonsági szervezet, 57 résztvevő + 11 partnerállammal. Az EBESZ az ENSZ Alapokmány VIII. fejezete által meghatározott regionális szervezet. Az európai biztonság és stabilitás megőrzése érdekében gyakorolt fő funkciói: a korai előrejelzés, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció. A biztonságot átfogó és kooperatív módon kezeli, mivel a biztonság minden szektorával egységesen foglalkozik. Hivatalos nyelvei: angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz.
Az 1970-es évek: enyhülés légköre 1973, Helsinki, Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) – 1975: Albániát kivéve az összes európai állam, az USA és Kanada aláírta záróokmányát. 10 alapelv (dekalóg): szuverenitás, emberi jogok, viták békés rendezése >> „boldog békeidők percepcionálása”
Az Alapokmányban megfogalmazott ajánlásokat három csoportra, „kosárra” osztották:
- az első kosár a biztonság politikai-katonai aspektusival foglalkozott
- a második kosár az államok együttműködésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalta a gazdaság, a tudomány, a technológia és a környezetvédelem terén
- a harmadik kosár a humanitárius és egyéb területeken való együttműködéssel, az információ szabad áramlásával, valamint a kulturális és oktatási együttműködéssel foglalkozott.
1990 párizsi csúcstalálkozó --- Párizsi Charta --- EBEÉ intézményesülésének fontos állomása; 1994 vége --- Budapesti csúcstalálkozó --- EBEÉ – EBESZ névváltozás.
Az 1996-os Lisszaboni Csúcstalálkozón döntés született az Európai Biztonsági Charta kidolgozásáról, melyet a következő csúcstalálkozón, 1999 novemberében, Isztambulban fogadtak el. A charta tovább fejlesztette a szervezet képességeit a válsághelyzetekre való reagálás terén és elmélyítette a résztvevő országok együttműködését. 2008-ban az orosz–grúz háború válságba sodorta a szervezetet. 2009-ben, Kazahsztán elnökletével ismét magára talált.