Magyar rockegyüttes From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Edda Művek Fonogram életműdíjas magyar rockegyüttes, mely Miskolcról indult. Elődje 1973-ban alakult, még Griff néven,[1] majd 1974-től Edda néven folytatták. A kezdetben egyetemisták által alapított hobbizenekarból a frontemberré előlépő Pataky Attila közreműködésével összeállt egy profi, Miskolc akkori legjobb zenészeit tagjai közt tudó együttes, mely később felvette az Edda Művek nevet. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett.[forrás?] 1983 végére a zenekar széthullott, helyette új zenészekkel indult újra Pataky vezetésével, de már Budapestről.
Edda Művek | |
Az Edda 2007-ben | |
Információk | |
Eredet | Magyarország |
Aktív évek | 1974-1977, 1977-1983, 1985-napjainkig |
Műfaj | rock, hard rock, blues-rock, heavy metal |
Kiadó | MHV Hungaroton Auto-Foto Kft. Hammer Magneoton MI-5 Records Pataky Management |
Tagok | |
Pataky Attila Alapi István Gömöry Zsolt Kicska László Benkó Ákos Kun Péter (Örökös tag) | |
Korábbi tagok | |
Slamovits István Zselencz László Barta Alfonz Csapó György Fortuna László Mirkovics Gábor Csillag Endre Donászy Tibor Pethő Gábor Hetényi Zoltán A teljes névsor a Tagok fejezetben olvasható. | |
Az Edda Művek weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Két miskolci egyetemista, Halász József (zenekarvezető, dobok) és Ferenczi Zoltán (szólógitár) már 1972-ben megkíséreltek létrehozni egy együttest, de erre csak 1973-ban került sor, amikor létrejött a Griff, az Edda elődje. A zenekarnak nem volt kifejezett irányvonala, mindenféle zenét játszottak, amit csak a közönség hallani szeretett volna. Az egyetemi E/6-os kollégium próbatermében kezdtek el játszani, majd nemsokára az egyetemi Boci bárban (ma Rockwell Klub) léptek fel. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ-szervezet kulturális bizottságától kapták. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket, és nemcsak a városban, hanem szerte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán akkori barátnője, aki csellón játszott, ezért lett ő a basszusgitáros.
Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. (Érdekesség, hogy Riskó Géza "Edda Művek" című könyvében a név eredetére egyéb magyarázatok is találhatóak. Beély Katalin azt mondta el itt, hogy Halász József apósának a könyvei közt volt, másutt pedig az szerepel, hogy Halász Józsefné Miklós Rózsa talált rá a nevezett könyvre egy antikváriumban). Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az úgynevezett „ifjabb Edda”, melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a kulturális pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Benito Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.
A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni. Első énekesük Zsiga Zoltán volt (tőle alkoholproblémái miatt váltak meg), majd Fodor Attila (Foci), kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. A Miskolci Egyetem E/6-os kollégiumának pincehelyiségében tartott meghallgatásán dőlt el, hogy beválasztják. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében, akit nem sokkal később Deák Ákos váltott. Pataky Attila kivételes személynek számított, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után - középtávfutó volt, amit egészségügyi problémái miatt nem folytathatott - élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A záróvizsgákkal az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. Beély Katalin, az együttes egyetlen női tagja később rádiós szerkesztő lett. 1974 őszén Halász József Zalaegerszegre költözött, de még előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését. A zenekar nevének tulajdonjoga feleségére szállt át, aki ezt később Patakynak adta át, ő pedig levédette.[2]
1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Pataky mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik József bevonult katonának, a helyére Csapó György került a Reflexből. Csapó volt akkoriban az egyetlen ORI vizsgás zenész, ráadásul szintén Amati dobfelszerelésen játszott, mint Sucu. Szepcsik bevonult katonának, majd leszerelt, de nem tért vissza a csapathoz, évekkel később épp Darázs Istvánnal játszott egy zenekarban, amikor hirtelen meghalt leukémiában[3]. Elődje, Halász József szintén rákban hunyt el 1980-ban, az ő emlékére íródott 1985-ben az Emlékezni (egy régi jó barátra) című dal.
1977-ben kereste fel Pataky a Budapesten albérletben élő Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a kemény rock felé fordulnak. Ennek érdekében változtattak a néven is, innentől lettek Edda Művek. A miskolci zenekarokból kiválogatták a legjobb zenészeket, amolyan szupercsapatot hozva ezzel létre. Céljuk az országos siker elérése volt, ennek érdekében emberfeletti teljesítményt produkáltak. A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres (éppen egy Piramis-koncerttel egy időben léptek fel, így csak 178-an látták őket), de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak.
Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, amely hatalmas siker lett, platinalemezes lett. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás "Ballagás" című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szolgált. A dorogi rockfesztiválon forgatták "A pártfogolt" című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák. Először Barta Alfonz bevonulása katonának okozott problémákat, amit részben úgy hidaltak át, hogy készítettek olyan műsort is, ahol a dalokat áthangszerelték a billentyűkről gitárra. Ezután Zselencz László kapott ínhüvelygyulladást a kezének túlterhelése miatt, így több mint fél évig a korábbi basszusgitáros Róna György helyettesítette őt[5]. Végül Csapó György fiatalkori hátsérülésének szövődményei lehetetlenítették el számára, hogy folytassa a dobolást, a helyére Fortuna László került[6]. Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is, aki szaxofonon játszott. Az 1982-es MIDEM fesztiválra korlátozott példányszámban kiadták Bad / The Roamer kislemezüket, mely két, angol nyelven rögzített felvételt (Bad [Rossz állapot] és The Roamer [A hűtlen]) tartalmazott. A lemez Magyarországon nem került forgalomba. Megjelent egy magyar kislemez is, amin két daluk is helyet kapott ("1, 2, 3.... Start"), a "Micsoda komédia" és a "Vörös tigris".
1983-ban a zenekart belülről feszítő ellentétek odáig fajultak, hogy a tagok úgy döntöttek: befejezik a közös zenélést. A szakítás egyik oka az volt, hogy Pataky és Slamovits között nézetkülönbségek voltak a dalokkal kapcsolatosan: Pataky a slágeresebb vonalat szerette volna továbbvinni, amit a közönség is megkedvelt, míg Slamovits keményebb, a progresszív rock és a heavy metal sajátos ötvözetének tekinthető dalokat szeretett volna inkább játszani. Több új szám is íródott ekkoriban az új stílusban, melyek többnyire leszerepeltek, és csak bootleg koncertfelvételeken maradtak fenn, mert kikoptak a repertoárból. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével ("Fekete élmény") az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky–Slamovits lemezen megjelentek). A két zenész között a viszony elmérgesedett, és bár később többször is kibékültek, kapcsolatuk meglehetősen hűvösnek mondható.[7] 1983. december 17-én Miskolcon tartottak egy búcsúkoncertet, melyről lemezfelvétel is készült, ezután ez a felállás már csak két nappal később, egy lekötött gyöngyösi koncerten lépett fel.
Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül „vendéglátóztak”, azaz egy szórakozóhelyen zenéltek, slágerzenét játszottak. A tempó feszített volt, nappal tanulták az új számokat, éjjel játszottak, de a régi Edda két megmaradt tagja, Pataky Attila és Fortuna László itt kezdték el kimunkálni az új hangzást. Eleinte ez egy billentyűcentrikus, slágeres hangzású zenekar volt, a folyamatosan cserélődő tagság tett hozzá a dalokhoz egy-egy dolgot, mire kimunkálódott minden. Kezdetben kizárólag Pataky és Fortuna alkották az együttest (így is tüntették fel őket az 1985-ös visszatérő koncertlemezen, mely igazából teljesen új számokból állt), a többiek kizárólag mint vendégzenészek szerepeltek. Ahogy a hangzás kiforrott, úgy rögzült, hogy nincs szükség két billentyűsre, így maradt Gömöry Zsolt, aki azóta is az Edda oszlopos tagja. A gitárosposzt véglegesítése ment a legnehezebben, az eredetileg is az erre a pozícióra kinézett Csillag Endre ugyanis megbízhatatlan volt, és egy időre eltűnt a zenekar környezetéből, addig pedig több zenészt is kipróbáltak, mígnem ő lett a végleges gitáros. Basszusgitáron Mirkovics Gábor játszott, ő viszonylag stabil pont lett. Mire minden tisztázódott volna, Fortuna egy súlyos betegség miatt egy ideig nem tudott játszani, ezért a helyére új dobost kellett keresni, akit végül Donászy Tiborban találtak meg.
Ez az felállás két lemezt ("Edda Művek 6.", "Változó idők"), és két kislemezt ("Edda Művek 7. előzetes kislemez", "D. Nagy Lajos - Pataky Attila") rögzített, továbbá szokatlan helyszíneken is játszottak: például a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnokában, vagy épp a márianosztrai börtönben. Terveik között szerepelt, hogy Európában is turnéznak, ez a nyelvi akadályok miatt akkor még meghiúsult.[8] 1987–88-ban ismét változott a felállás: Csillag és Mirkovics is külföldi nőt vett el feleségül, emiatt először Csillag disszidált (egy átmeneti időszakban a helyére került Alapi Istvánnal játszottak egy színpadon), majd 1988 elején Mirkovics is kikerült a zenekarból, a helyére Pethő Gábor lépett.[8]
1990-ben jubileumi koncertet tartottak Miskolcon, ahol fellépett az aktuális felállás mellett a „bakancsos” Edda, sőt a legelső felállás is. 1991-ben a két gitáros, Alapi István és Pethő Gábor kiléptek a zenekarból és Kanadába mentek (állításuk szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert ekkor még mindig ideiglenesnek érezték a helyüket, és attól féltek, hogy visszajönnek a régiek), helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. Kun érkezésével a hangzás is keményedett, ugyanakkor éppen ebben az időszakban vettek fel egy unplugged anyagot a Magyar Televízió újonnan indított műsorában.
Kun Péter azonban mindössze alig több mint két évig volt a zenekar tagja. 1993. július 10-én tisztázatlan körülmények között, közúti balesetben vesztette életét, éppen a hagyományos agárdi Edda-tábor alatt. Temetése után a zenekar romokban hevert, a folytatás is kétségessé vált a gyász miatt. Végül Alapi István visszatérésével újra stabilizálódott a zenekar. Kun emlékére íródott a csak rendkívüli alkalmakkor felcsendülő "Lelkünkből".
1996-ban Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére, azóta stabil a felállás. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire and Rain). 1999-ben Pataky Attila szólókarrierbe is kezdett, melynek keretén belül mulatós nótákat, illetve világslágerek magyar feldolgozásait énekelte, melyek miatt sok kritikát, de elismerést is kapott.
A XXI. századba lépve a zenekar hangzása is megváltozott némiképp. Hangsúlyos motívum lett az Edda részéről a magyarságtudat, illetve az ősök tisztelete, ezt a 2003-as "Örökség", illetve a 2005-ös "Isten az úton" alapozták meg. Ettől az időtől kezdve lett erősebb Pataky politikai szerepvállalása is. A régi hagyomány, az ötévente a klasszikus felállással (is) megrendezett jubileumi koncert is megszűnt, miután a 2000-es Kisstadion-beli koncertet követően a régi tagok közül többen sem érezték úgy, hogy megfelelő bánásmódban részesülnek Pataky részéről[3]. 2006-ban a Sláger Rádió támogatásával megjelent "A szerelem hullámhosszán", a legnagyobb Edda-balladák újrahangszerelt változatait tartalmazó válogatásalbum. Körülbelül 5 évig tartó ígérgetés után 2008-ban megjelent az "Amíg él, el nem felejti" című első Edda-DVD, majd 2009-ben az "Átok és áldás" című album. Eközben Pataky is kiadta "Bor, szex, rock and roll... és lélek" című önéletrajzi könyvét.
A 2010-es években is több kiadvány jelent meg az együttestől: koncertfelvételek, új albumok, és a 40. évfordulót is egy nagy koncerttel ünnepelte az együttes; továbbá 2020-ban "Edda Művek Retro" néven kizárólag régi számokból álló műsort mutattak be. 2021-ben jelent meg az utolsónak szánt "A hírvivő" című nagylemez, de ez nem azt jelenti, hogy új dalokat a továbbiakban nem adnak ki, pusztán csak annyit, hogy nagylemez-formátumban már nem.
2022 augusztusában a turné közepén a felvidéki Benkó Ákos került Hetényi Zoltán helyére, Pataky Hevesi Tamás podcastjében elmondta hogy a tagcserére Hetényi Zoltán hosszú gyógykezelése miatt került sor és sok sikert kíván neki a gyógyulásban.
Időszak | Tagok | Vendégzenészek | Kiadványok |
---|---|---|---|
1977–1978 |
|
nem készült felvétel | |
1978 |
|
nem készült felvétel | |
1978–1982 |
|
| |
1982–1983 |
|
|
|
1983 |
|
|
|
Időszak | Tagok | Vendégzenészek | Kiadványok |
---|---|---|---|
1985 tavasz–nyár[11] |
|
|
|
1985–1986 |
|
| |
1986 nyara |
|
|
|
1986–1987 |
|
| |
1987–1988 |
|
||
1988–1991 |
|
|
|
1991. április–május |
|
|
|
1991–1993 |
|
| |
1993–1996 |
|
| |
1996–2022 |
|
|
|
2022- |
|
zenekar legelső saját szerzeményeiben.
Az albumokat típusuk szerint csoportosítva közöljük, az együttes viszont a sorszámozásnál mindet figyelembe veszi, a koncertfelvételeket és a válogatásokat is. Ezeket a sorszámokat a cím után zárójelben tüntetjük fel (kivéve, ha az albumcím eleve tartalmazza).
Az együttes alábbi dalaiból készültek videóklipek:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.