Erzsébet orosz cárnő
Oroszország császárnője / From Wikipedia, the free encyclopedia
Erzsébet (oroszul: Императрица Елизаве́та Петро́вна Романова, magyaros átírásban: imperatrica Jelizaveta Petrovna Romanova; Kolomenszkoje, 1709. december 29. – Szentpétervár 1762. január 5.) a Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Péter cár és I. Katalin cárnő leánya, Oroszország császárnője 1741-től 1762-ben bekövetkezett haláláig. Kora egyik legjelentősebb uralkodójaként tartják számon.
Erzsébet | |
Koronázási díszben (Georg Christoph Grooth, 18. sz.) | |
Minden oroszok császárnője | |
Uralkodási ideje | |
1741. december 6. – 1762. január 5. | |
Koronázása | Moszkva 1742. május 6. |
Elődje | VI. Iván |
Utódja | III. Péter |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Romanov |
Született | 1709. december 29. Kolomenszkoje |
Elhunyt | 1762. január 5. (52 évesen) Szentpétervár |
Nyughelye | Péter–Pál-székesegyház 1762. február 3. |
Édesapja | I. Péter orosz cár |
Édesanyja | Jekatyerina Alekszejevna Romanova orosz cárnő |
Testvére(i) |
|
Vallás | orosz ortodox |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erzsébet uralkodása alatt vettek részt az oroszok az osztrák örökösödési (1740–1748) és a hétéves háborúban (1756–1763) is. Regnálása alatt az Orosz Birodalom katonai ereje tovább nőtt, emellett támogatta az orosz tudományokat és a művészetet egyaránt. Mihail Vasziljevics Lomonoszovval megalapította a Moszkvai Állami Egyetemet, Francesco Bartolomeo Rastrelli építésszel pedig fényűző palotákat építtetett, továbbá kibővítette a Katalin-palotát és a Téli Palotát is. Népszerűségét tovább növelte, hogy uralkodása alatt egyetlen egy személyt sem végeztek ki, ez tudatos felvilágosult politikájának egyik programja volt.