Esztergom
magyarországi megyei jogú város Komárom-Esztergom vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye. A mai értelemben vett város 1895-ben Esztergom szabad királyi város és a szomszédos Érseki Víziváros, Szenttamás illetve Szentgyörgymező települések egyesítésével jött létre. A rendszerváltástól 2012-ig az Alkotmánybíróság, 1997-től a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A megye második legnagyobb népességű települése a több mint kétszer akkora Tatabánya után.
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Esztergom | |||
Az óramutató járása szerint föntről: a Sötétkapu, a Bazilika, az Ószeminárium, a Kis-Duna sétány, és a Várhegy látképe Párkányból szemlélve | |||
| |||
Becenév: Szent István városa, Magyar Sion, Magyar Róma | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Esztergomi | ||
Jogállás | megyei jogú város | ||
Alapítás éve | 972[1] | ||
Polgármester | Hernádi Ádám (Fidesz–KDNP)[2] | ||
Irányítószám | 2500–2509 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 28 680 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 279,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 m | ||
Terület | 100,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″47.785555555556, 18.740277777778 | |||
Esztergom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2014-ben másfél millió turista választotta úticéljául.[4] Főszékesegyháza Európa egyik legnagyobb bazilikája, benne található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. Itt található az ország leggazdagabb egyházi kincstára, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az itteni repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.