Fejlődő kis szigetországok
From Wikipedia, the free encyclopedia
A fejlődő kis szigetországok (Small Island Developing States, SIDS) csoportjába azok a legkevésbé fejlett szigetországok tartoznak, amelyek az ENSZ besorolása szerint a legalacsonyabb szocioökonómiai fejlettségi mutatókkal és emberi fejlettségi indexel rendelkeznek. A csoportba tartozó országok általában hasonló kihívásokkal néznek szembe: kicsi, de rohamosan növekvő népesség, korlátozott természeti erőforrások, a természeti katasztrófákkal és gazdasági sokkhatásokkal szembeni sérülékenység, a nemzetközi kereskedelemtől való nagymértékű függés, valamint sérülékeny természeti környezet. A kis szigetországok gazdasági növekedését, fejlődési lehetőségeit visszafogják az aránylag magas szállítási és kommunikációs költségek, az energiahordozók magas ára, az ingadozó nemzetközi kereskedelmi forgalom, a méretükhoz viszonyítva aránytalan magas adminisztrációs és infrastrukturális kiadások, illetve a méretgazdaságosság megteremtésének nehézségei.
A fejlődő kis szigetországokat először az 1992-es riói Környezet és Fejlődés konferencián ismerték el a legkevésbé fejlett országok alcsoportjaként. Az ENSZ 1994-ben fogadta el a Barbados Akciótervet,[1] amelyet kimondottan a kis szigetországok fejlődésének támogatására dolgoztak ki.