Filozófia
a lét, a tudás és az életvezetés igazságainak és elveinek tanulmányozása (szó szerint philo + sophia = „a bölcsesség szeretete”) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág. A filozófia ágai ennek megfelelően a metafizika, az ontológia (létfilozófia), a történelemfilozófia, az episztemológia (ismeretelmélet), a tudományfilozófia, a logika (a 19. század végétől filozófiai logika), az esztétika, a nyelvfilozófia, a jogfilozófia, a politikafilozófia, az etika és a vallásfilozófia.
Filozófia | |
bölcsészet, bölcselet | |
Raphael Morghen: A Filozófia allegóriája (Itália, 1781) | |
Tárgya | a végső okok tudománya |
Ágai |
|
Jelentős művelői | Platón, Arisztotelész, Cicero, Szent Anzelm, Descartes, Voltaire, Rousseau, Hegel, Schopenhauer, Marx, Wittgenstein |
Jelentős kézikönyvei | Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába (Budapest, 1920) |
A filozófusok absztrakt fogalmi reprezentációkat alkotnak. A filozófiai tevékenység médiuma a nyelv, célja pedig jelentésadás a még fel nem fogottnak, a közölhetővé tétele az addig ki nem mondhatónak. Ennek érdekében a filozófia metaforákat használ. A reprezentáció tárgya az emberi élet bármely aspektusa lehet. A művészi (például irodalmi) alkotás folyamatával ellentétben a filozófia mércéket állít fel önmagával szemben, melyeket a logikától vesz át (például az ellentmondásmentesség követelményét). A filozófia mégsem szűkíthető le a logikára, mert a logika formalizálható, a filozófia pedig többnyire nem az.