Frédéric Joliot-Curie
francia fizikus és kémikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jean Fréderic Joliot (IPA: [ʒɑ̃fʁedeʁik ʒɔˈljo]), későbbi nevén Frédéric Joliot-Curie (IPA: [fʁedeʁik ʒɔˈljokyˈʁi]) (Párizs, 1900. március 19. – Párizs, 1958. augusztus 14.) Nobel-díjas kémikus és világhírű atomfizikus.
Frédéric Joliot-Curie | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1900. március 19. Párizs, Franciaország |
Elhunyt | 1958. augusztus 14. (58 évesen) Párizs, Franciaország |
Sírhely | Cemetery Sceaux |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | francia |
Állampolgárság | francia |
Házastárs | Irène Curie 1926 |
Gyermekek | lánya, Hélen (férjesen: Langevin-Joliot) 1927-ben, fia, Pierre 1932-ben született |
Lakhely | Párizs |
Iskolái |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | École supérieure de physique et de chimie industrielles de la ville de Paris, röviden ESPCI Paris; vagyis Párizsi fizikai és kémiai ipari főiskola (mérnökképző intézet) |
Pályafutása | |
Szakterület | Kémia, fizika, különösen magfizika |
Aktivitási típus | Kutató kémikus és fizikus, kutatásigazgatás, konferenciaszervezés |
Szakintézeti tagság | Francia Természettudományi Akadémia tagja Francia Orvosi Akadémia tagja 1946 és 1955 között elnöke az Union rationaliste, francia „Racionalista egyesületnek” Külföldi tagja az angol Királyi Természettudományos Társaságnak (Royal Society) |
Munkahelyek | |
Más munkahelyek | Előbb a Rádium intézetnél, Institut de Radium, (ma Curie Intézet, Institut Curie) majd A neves Francia Kollégium nukleáris kémia tanára, Professeur: chimie de nucléaire, Collège de France, valamint Igazgató: „Tudományos kutatás nemzeti pénzügyi alapja” igazgatása alatt működő „atomos szintézis laboratóriuma” Directeur: laboratoire du synthèse atomique de la Caisse nationale de la recherche scientifique |
Jelentős munkái | a mesterségesen előidézett radioaktivitás felfedezője |
Jelentős tervfeladatai | Atomszerkezet kutatása |
Szakmai kitüntetések | |
Kémiai Nobel-díj, 1935 francia Becsületrend a Royal Society által adományozott Hughes-érem Róla neveztek el egy krátert a Holdon Joliot kráternek Egyéb: 1951:Nemzetközi Sztálin-békedíj | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Frédéric Joliot-Curie témájú médiaállományokat. |
A második világháború alatt Franciaországban végzett kutatásai alkalmával meglátta, hogy bizonyos körülmények között egy urántömegben lehetséges láncreakciót létrehozni. Ugyanakkor a nehézvíz, a deutériumoxid lehetőségeit is felértékelte. A mesterséges atommaghasadás robbantásra való használatát a második világháború alatt szabadalmaztatva a folyamat leírása nélkül is, akaratlanul is segítségére volt a német atomkutatásnak. Belátva ezt, párizsi kutatóintézetében tárolt kísérleti anyagok jó részét, kutatási jegyzeteivel és a szabadalom leírásával együtt sikerült két jeles kutatójával Angliába küldenie laboratóriumának megszállása előtt, de a megszállást nem tudta megakadályozni és bele kellett egyeznie, hogy kutatását német vezetés alatt folytassa. Ezalatt azonban titokban az úgynevezett résistance interne, vagyis francia „belső ellenállás” céljait is támogatta. A háború után aktív harcosa lett az atomenergia békés alkalmazásárt küzdő mozgalomnak.