Göttingen

	Göttingen
	Göttingen központja
; Göttingen címere	; Göttingen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Kerület	Göttingen
Járás	Göttingen district (1964–)
Polgármester	Rolf-Georg Köhler (SPD)
Irányítószám	37001-37085
Körzethívószám	551
Rendszám	GÖ
Testvérvárosok	Lista Lutherstadt Wittenberg (1988–); Cheltenham (1951–); Toruń (1978–); León megye (1989–); Pau (1983–); Suresnes; Hackney;
	Népesség
Teljes népesség	118 946 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 040 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Terület	117,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 32′ 02″, k. h. 9° 56′ 08″
	Göttingen Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Göttingen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Göttingen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.

Gyors adatok

Bezárás

A város két fontos kereskedelmi útvonal találkozásánál alakult ki az először 953-ban említett Gutingi nevű faluból. 1150 és 1200 között alapították ettől a falutól északnyugatra, feltehetőleg Oroszlán Henrik kezdeményezésére. 1201 és 1208 között IV. Ottó testvére, Henrik uralkodott a városban. A kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően virágzott fel a 14–16. században, amikor a Hanza-szövetség tagja is volt.

1514. március 6-án a céhek megostromolták a városházát. Az ezt követő háború végén I. Erik herceg állította vissza a békét.

A reformáció már 1517-ben megjelent a városban, amely a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.

Az 1737-ben alapított Göttingeni Egyetem hamarosan Európa egyik leglátogatottabb egyetemévé vált. 1837-ben hét professzor, az ún. göttingeni hetek tiltakozott a hannoveri király abszolút hatalma ellen. Otto von Bismarck és Gerhard Schröder itt végezte a jogot. A matematikatörténet leghíresebb alakjai közül Carl Friedrich Gauss, Bernhard Riemann, és David Hilbert is itt volt professzor. Itt tanult a 18. század végén a gazdasági romanticizmus egyik képviselője, Adam Müller is. Neumann János (1903–1957) matematikus, matematikai fizikus, a számítástudomány megteremtője ösztöndíjasként ment Göttingenbe, ahol a Bolyai-díjas David Hilbert munkatársa lett. De itt tanult Bolyai Farkas is 1796 és 1799 között, és itt kötött életre szóló baratságot Gauss-szal.

A 18 kerület:

Deppoldshausen
Esebeck
Elliehausen
Geismar
Grone
Groß Ellershausen
Herberhausen
Hetjershausen
Holtensen
Innenstadt
Knutbühren
Nikolausberg
Nordstadt
Oststadt
Roringen
Südstadt
Weende
Weststadt

Színházak

Deutsches Theater Göttingen
Junges Theater Göttingen
Theater im OP

Múzeumok

Städtisches Museum – Városi múzeum
Kunstsammlung der Universität – Egyetemi képzőművészeti gyűjtemény
Archäologische Sammlungen der Universität – Egyetemi archeológiai gyűjtemény
Karzer der Universität (történelmi graffiti)
Zoologische Sammlungen der Universität – Egyetemi zoológiai gyűjtemény
Bismarck-Häuschen am Wall – Bismark-ház
Museum der Göttinger Chemie – Göttingeni vegyészeti múzeum
Stadtarchiv – Városi levéltár

Georg-August-Universität Göttingen – Göttingeni Egyetem
Hochschule für angewandte Wissenschaft und Kunst – Tudomány és művészetek főiskolája
Private Fachhochschule Göttingen – Göttingeni magánfőiskola
Fachhochschule im DRK – Szakfőiskola
Berufsakademie Göttingen – Szakmák Akadémiája
Verwaltungs- und Wirtschafts-Akademie Göttingen – Jogi és Gazdasági Akadémia
Volkshochschule Göttingen – Göttingeni Népfőiskola

A kultúrtörténeti emlékekben rendkívül gazdag városban a német irodalom számos nagy alakja töltött hosszabb-rövidebb időt; kiváló tudósok jártak egyetemére:

Heinrich Heine – egy ideig az itteni egyetemen tanult.
Moritz Heyne – német nyelvész, a göttingeni egyetem tanára 1883-tól; itt hunyt el 1906-ban.
Wilhelm von Humboldt – a göttingeni egyetemen hallgatott jogot és filológiát.
Alexander von Humboldt – Wilhelm von Humboldt testvére ugyancsak az itteni egyetemen tanult.
Jakob Grimm és Wilhelm Grimm 1820 és 1837 között itt élt a városban.
Max Planck (1858–1947) – a kvantumelmélet kidolgozója itt nyugszik a városban.