Ganz Ábrahám
(1814–1867) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője From Wikipedia, the free encyclopedia
(1814–1867) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője From Wikipedia, the free encyclopedia
Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6.[1] vagy február 6.[2] – Pest, 1867. december 15.)[3] svájci származású vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Buda városának tiszteletbeli polgára.[4]
| Ganz Ábrahám | |
 | |
| Született | 1814. február 6. / november 6. Svájc, Unter-Embrach |
| Elhunyt | 1867. december 15. (53 évesen) Pest |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | vasöntőmester |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ganz Ábrahám témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
„Ganz Ábrahám egy kilencgyerekes református kántortanító legidősebb fiaként született a svájci Unter Embrachban, édesanyját korán elveszítette.”[5]
1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán.
Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket.
1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült.” - mondta. Az őrlőhengereken kívül nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben az iparmű kiállításon mutatták be.
Az épülő Lánchíd építői, és az Óbudai Hajógyár vezetőinek rendelését nem tudta teljesíteni, mert Széchenyi István megtiltotta a kőszénszállítást, azonban Kossuth Lajos rábeszélte Széchenyit, hogy vonja vissza a szénszállítás megtiltását.
1849-ben Ne bántsd a magyart! feliratú ágyúcsöveket öntött. Haynau hatheti fogságra ítélte, amelyből csupán néhány napot töltött le.
Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajózást, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat.
1849-ben feleségül vette Heiss Lőrinc kékfestő lányát, Heiss Jozefát. Egy örökletes betegségben meghalt a fivére, Konrád. Ganz érezte, hogy neki is ugyanaz lesz a sorsa. 1867. december 15-én öngyilkosságot követett el: palotájának egyik emeletéről levetette magát, és szörnyethalt.[6] A házasságából született egy lánya, Ganz Jozefina.
Ganz Ábrahám halála után örökösei Ganz közvetlen munkatársait: Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart Andrást bízták meg a gyár vezetésével. A gyár ekkor vette fel a „Ganz és Társa” nevet. Az öt részlegből álló és mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család eladta, részvénytársasággá alakította Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Legnagyobb horderejű intézkedése mégis a villamos osztály létrehozása volt, mert egy új iparág alapjait teremtette meg. Mechwart ekkor már vezérigazgató volt. Az egyfázisú transzformátor meghozta a Ganznak a világhírt.
Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
