Gaziantep (település)
török település, Gaziantep tartomány székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Gaziantep (korábbi nevén Antep; oszmán-törökül Ayintap) Törökország Gaziantep tartományának székhelye. A város Törökország hatodik legnagyobb városa, és a Délkelet-anatóliai régió legnépesebb települése. Jelentős a pisztáciatermelése; a növény török neve (antep fıstığı) is a város nevéből származik. A város labdarúgócsapata, a Gaziantepspor az első osztályban szerepel. A városnak 1976 óta saját repülőtere van, mely 1993 óta nemzetközi járatokat is fogad.[3]
| Gaziantep (Antep) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Délkelet-anatóliai |
| Tartomány | Gaziantep |
| Rang | tartományi székhely |
| Polgármester | Fatma Şahin |
| Irányítószám | 27000-27900[1] |
| Körzethívószám | 00 90 342 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 680 723 fő (2022. dec. 31.)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 850 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 37° 03′ 46″, k. h. 37° 22′ 45″ | |
| Gaziantep weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaziantep témájú médiaállományokat. | |
Az ókorban Doliche vagy Dolichenus néven ismerték, kurdul Dîloknak hívták. Az arabok, szeldzsuk törökök és az oszmánok Ajn Táb (ʿAyn Tāb, modern török írással Ayintap) néven hivatkoztak rá. A város a török függetlenségi háború idején hosszú ideig küzdött a francia megszállás ellen, ezért a török parlament 1921. február 8-án a Gazi, azaz „hős” nevet ajándékozta Antepnek.[4]
Gaziantepet a világ legrégebben, megszakítás nélkül lakott települései közé sorolják. Az ókori Dolichenus (törökül Dülük) nevű település a mai várostól 12 km-re fekszik, a Szíriát és Mezopotámiát Belső-Anatóliával összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. Kr. e. 1800 és 1200 között a Hettita Birodalom részét képezte, majd asszír kézre került. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor hódította meg. Kr. e 190-ben a Római Birodalomhoz csatolták, Kr. u. 395-ben pedig Bizánc fennhatósága alá került.
A bizánci időkben a terület határvidék volt, a bizánci-arab összecsapások gyakori helyszíne, így várat emeltek a terület védelmére. 499-ben az Urfát és Diyarbakırt is érintő földrengés a várat földig rombolta, I. Justinianus (527–565) idején építették újjá. A bizánciak Tolonbh néven ismerték a várost, nem tudni, mikor kezdték el az Antep nevet használni.
1067-ben az Anatóliába betörő szeldzsuk törökök Antakyával együtt Antepet is meghódították. 1098-ban a keresztesek uralma alá került, akiktől a moszuli Núr ad-Dín atabég hódította vissza a területet 1149-ben. 1157-ben a szeldzsuk II. Kılıçarslan hódította meg a várost. 1259-ben Antep az elsők között került mongol kézre, akiket Kutuz mamlúk szultán győzött le egy évvel később a palesztinai Ajn Dzsálút mellett. Az 1300-as években a terület az anatóliai emírségek (beylik) és a mamlúkok harca következtében többször is gazdát cserélt. 1497-ben a délkelet-anatóliai területekért folytatott harcba az oszmánok is beszálltak. Végül 1516-ban I. Szelim szultán véglegesen az Oszmán Birodalomhoz csatolta. 1870-ben kapott városi rangot.[5]
1919. január 15-én a mudroszi fegyverletétel 7. pontjában meghatározottak szerint az angol csapatok elfoglalták a várost. Októberben az angol csapatokat franciák váltották fel.
A köztársaság kikiáltásakor a város az újonnan létrehozott Gaziantep tartomány székhelye lett. 1987-ben a város – Isztambulhoz, Ankarához és İzmirhez hasonlóan – nagyvárosi önkormányzati rangot kapott.[5]
A területen élők egyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, a leghíresebb gaziantepi termény a pisztácia, törökül antep fıstığı („antepi mogyoró”). A török pisztácia minőségének javítása és felügyelete érdekében a török állam még egy pisztácia-kutatóintézetet is létrehozott.[6] Törökország 2002-ben 40 000 tonna pisztáciát termelt.[7]
A mezőgazdaság mellett fontos szerep jut az iparnak is, az itt található vállalatok 4%-át adják az ország ipari termelésének és az aktívan dolgozók csaknem 29%-ának adnak munkát. Az ipari területek mérete meghaladja a 12 millió négyzetmétert, textilipari, élelmiszeripari, műanyagipari, vegyipari és fémipari cégek tömörülnek itt.[8] A város, gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.
A kézművesség ugyancsak fontos része a város és a tartomány gazdasági életének, az antepi kilim és szőnyeg mellett a népviseleti ruhadarabok és a jellegzetes török hangszer, a zurna is itt készül.[9]
A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a bizánci időkben építettek. A város gazdag ókori történelmének maradványait az Archeológiai múzeumban lehet megtekinteni.[10] A tartomány Nizip körzetétől 10 km-re keletre, az Eufrátesz folyó partján fekszik Belkıs (Zeugma) ókori romvárosa; ennek mozaikjait mutatja be a Zeugmai Mozaikmúzeum.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
