Gravetti kultúra
From Wikipedia, the free encyclopedia
A gravetti kultúra a felső paleolitikum legfontosabb régészeti kultúrája, illetve régészeti korszaka Európában, amit az úgynevezett gravetti nyílhegy jellemez. Egyes kutatók szerint ez egy kőből pattintott nyílhegytípus,[1][2][3] de néhány kutató nem tartja bizonyíthatónak, hogy ezeket a hegyeket valóban nyílhegyként használták-e. A kultúra vadászai és gyűjtögetői nyomot hagytak Európa egymástól távol eső vidékein (a mai Franciaország, Magyarország,[4] Dél-Németország, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Ukrajna területein), egészen Szibériáig és Ázsia keleti határáig. A gravetti lelőhelyek a kalibrált keltezés szerint kb. i. e. 31 000-25 000 közöttre esik.
Gravetti kultúra | |
Korszak | fiatalabb őskőkor (felső paleolitikum) |
Abszolút kormeghatározás (általános) | kb. 31 000-25 000 évvel ezelőtt |
Abszolút kormeghatározás (a Magyarországot felölelő régióban) | 25 000-18 000 évvel ezelőtt |
Földrajzi kiterjedés | Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa |
Vezérleletek | tompa hátú pengék, gravetti nyílhegyek, rovátkolt csonttűk, kéz-negatívok, Vénusz-figurák |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gravetti kultúra témájú médiaállományokat. |
A gravetti kultúra az aurignacien kultúrát követte és a Würm-glaciális második hidegmaximuma előtti lehűlési időszakra esett. A korai gravetti kultúrát a tompa hátú pengék és a gravetti nyílhegyek definiálják. A korai gravetti regionális kifejeződései a Périgordi IV (DK-Franciaországban), akárcsak a pavlovi-kultúra Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Szlovákiában. Figyelemreméltó, hogy a keleti gravetti nagyobb gazdasági szakosodást és kifejezett technikai előnyt mutat a nyugati gravettihez képest. A késő gravettit (rovátkolt bordás) Willendorf–Kosztyonki kultúrának is nevezik, a willendorfi (Wachau) és a Don menti Kosztyonki lelőhelyekről. Dél- és Kelet-Európában a hidegmaximum után is továbbéltek a gravettis hagyományok ("epigravetti"), ami itt a nyugat-európai magdaléni kultúrával egyidejű és egészen a középső kőkorszakig (mezolitikum) meghatározta a kulturális változásokat.[5]