Hamvasztás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A hamvasztás (halott- vagy hullaégetés, latin szóval crematio), a holttest megfelelő eljárással való megsemmisítése, amelynek során egy-két óra alatt egyszerű ásványi részeire bomlik; ellenben a földbe való temetéssel a test lebomlási folyamata (rothadás, korhadás útján) számos évig eltart.
Egy felnőtt ember testét 750-900 °C-on szokták elhamvasztani, gyermekét 900 fokon a még magasabb víztartalom miatt. Először a haj semmisül meg, majd fokozatosan a lágy részek, végül a csontok. Gyakori azonban, hogy a nagyobb csöves csontok nem égnek el, azokat ledarálják.[2] Kövér egyének égetésekor vigyázni kell, mert a szétolvadó zsír gyúlékonnyá válik ekkora hőmérsékleten és gyakran okozott ez már krematóriumi baleseteket. A holttestben lévő bélgázokat egy hegyes végű fémcsővel távolítják el a robbanásveszély elháritása végett.[forrás?] A megfigyelések szerint a szív hamvad el utoljára.[3]
Mára Magyarországon, sok nyugati országhoz hasonlóan, a hamvasztás népszerűbb lett a koporsós temetésnél: az országos átlag körülbelül 60%, míg Budapesten az arány 70-90% között van.[4]