Hebridák
Szigetcsoport Skócia partjainál / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hebridák kiterjedt, változatos szigetcsoport Skócia partjaitól nyugatra. Geológiailag a Brit-szigetek legősibb kőzeteiből áll; a prekambriumi átalakult kőzetek között harmadidőszaki magmatitok fordulnak elő.
A szigetek két nagy csoportja a Belső- és a szárazföldtől távolibb Külső-Hebridáké. Ezeket északon a Minch, délen a Hebrida-tenger, a kettő között a Kis-Minch választja el. A Belső-Hebridák 36 lakott szigete közül a fontosabbak:
A skót partoktól körülbelül 70 kilométerre fekvő Külső-Hebridák lánca több mint 100 szigetből és sérszigetből áll. Közülük 15 lakott, egyebek közt:
- Barra,
- Benbecula,
- Berneray,
- Lewis és Harris,
- North Uist,
- South Uist, és
- St. Kilda.
A Hebridákat néha Nyugati-szigetek (Western Isles) néven is említik; ez a név szűkebb értelemben csak a Külső-Hebridákat illeti meg.
A Hebridák valószínűleg a legismertebb skót szigetcsoport; nem utolsósorban Mendelssohn 1832-ben írt, azonos nevű nyitányának (Op.26.) köszönhetően. Néha hibásan Hebridáknak nevezik a Clyde-szigeteket, különösen Arrant is.