Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia
tudományos akadémia Zágrábban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (horvátul: Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti, rövidítve HAZU) a legfelsőbb tudományos intézmény Horvátországban.
Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Hrvatska akademija znanosti i umjetnosti) | |
Alapítva | 1866. |
Székhely | Zágráb |
Presjednik (elnök) | Velimir Neidhardt |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 33″, k. h. 15° 58′ 43″45.809166666667, 15.978611111111 | |
A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia témájú médiaállományokat. |
A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémiát Josip Juraj Strossmayer diakovári püspök védnöksége alatt alapították Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, rövidítve: JAZU) néven, mivel alapítója az egész délszláv régió központi tudományos és művészeti intézményévé kívánta tenni. Napjainkban fő célja a tudományos munka ösztönzése, szervezése, az elért eredmények alkalmazása, a művészeti és kulturális tevékenység fejlesztése, a horvát kulturális örökség terjesztése és világviszonylatban való érvényesítése, a tudományos kutatás és a művészi kreativitás eredményeinek publikálása, javaslattétel, illetve véleményezés a Horvátország számára különösen fontos területeken a tudomány és a művészeti élet előmozdítása érdekében.
Az akadémia kilenc osztályra oszlik; társadalomtudományok, matematikai, fizikai és kémiai tudományok, természettudományok, orvostudományok, filológiai tudományok, irodalom, képzőművészet, zeneművészet és zenetudomány, műszaki tudományok. Az Akadémia 1866-ban 16 rendes taggal kezdte meg tevékenységét, amelyek száma mára 160-ra nőtt. A rendes tagok mellett tiszteletbeli, levelező vagy társult tagok is lehetnek.