Iónok
ókori görög népcsoport / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az iónok (görögül: Ἴωνες, Íōnes, Ἴων, Íōn) a Hellasz négy alapító törzsének egyike (a dórokkal, akhájokkal és aiolokkal együtt). Az i. e. 16. századra tehető betelepülésük és jelentőségük szerint is az elsők közé tartoznak. Az ékiratokban Juna, a hieroglifákban Junan, az ótestamentumban Javan, a hinduk szent könyveiben Javana. Nevükhöz fűződik az itáliai Puglia régiótól délre található Jón-tenger.. [2] A Ióniai nyelvjárás egyike volt a három fő nyelvi felosztásának a hellén világ, a dóriai és az aeolikus nyelvjárásokkal együtt.
A népességre vonatkoztatva a „ióniai” több csoportot is meghatároz a klasszikus Görögországban. Szűkebb értelemben a kifejezés a Kis-Ázsiában található Iónia régióra vonatkozott. Tágabb értelemben az ión nyelvjárás valamennyi beszélőjének megnevezésére is használható, amely a tulajdonképpeni Ióniában élőkön kívül magában foglalta Euboea, a Kükládok görög lakosságát és számos ión telepesek által alapított várost. Végül a legtágabb értelemben mindazok leírására használható, akik az keleti görög csoport nyelveit beszélték, amelybe beletartozott az Attikai is.
A szigorú és militarista dórokkal ellentétben az iónok a filozófia, a művészet, a demokrácia és az élvezetek iránti szeretetükről híresek – ión vonásokról, amelyeket leginkább az Athéniak fejeztek ki.[3]
Az ión görög az ógörög attikai-ión vagy keleti dialektuscsoport egyik aldialektusa volt.