II. Kristóf dán király
Dánia királya / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Kristóf vagy Kristóf Eriksson (1276. szeptember 29. – 1332. augusztus 2.[2][3]) Dánia királya 1319 és 1326 között, illetve 1329-től haláláig.
Gyors adatok
II. Kristóf | |
II. Kristóf királyi pecsétje | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1319 – 1326 | |
Elődje | VI. Erik |
Utódja | III. Valdemár |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1330 – 1332 | |
Elődje | III. Valdemár |
Utódja | Gerhárd |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Estridsen |
Született | 1276. szeptember 29. |
Elhunyt | 1332. augusztus 2. (55 évesen) Nyköping-Falster[1] |
Nyughelye | Sorø[1] |
Édesapja | V. Erik |
Édesanyja | Brandenburgi Ágnes |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Euphemia of Pomerania |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Kristóf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
Kristóf V. Erik dán király második fiaként született és 1319-ben bátyja, VI. Erik halála után került a trónra. Elődeihez hasonlóan az ő uralkodását is a monarchia és az egyház hatalmi vetélkedése kísérte végig.[3] Még hercegként maga is szembefordult a királyi hatalommal.[3] Bár a rendek jogait növelte, erőszakos természete miatt 1326-ban elűzték[2][3] és helyére távoli rokonát, a gyermek III. Valdemárt tették meg királynak. 1329-ben visszakapta a trónját, megtette fiát, Eriket társuralkodónak, de 1332-ben újra elűzték.[2] Még abban az évben meg is halt.