III. János lengyel király
lengyel király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jan Sobieski (litvánul: Jonas Sobieskis; Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III. János néven 1674-től 1696-ban bekövetkezett haláláig.
Jan Sobieski | |
Lengyelország királya | |
III. János | |
Uralkodási ideje | |
1674. május 19. – 1696. június 17. | |
Koronázása | Waweli székesegyház 1676. február 2. |
Elődje | Michael Wisniowiecki |
Utódja | II. Ágost |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Sobieski |
Született | 1629. augusztus 17. Oleszko |
Elhunyt | 1696. június 17. (66 évesen) Varsó |
Nyughelye | Waweli székesegyház |
Édesapja | Jakub Sobieski |
Édesanyja | Zofia Teofila Daniłowicz |
Házastársa | Marie Casimire d’Arquien |
Gyermekei | Jakub, Oława hercege Teresa Kunegunda bajor választófejedelemné Aleksander herceg Konstanty herceg |
Vallás | római katolikus |
Jan Sobieski aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Sobieski témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A lengyel nemesi Sobieski család tagjaként született, tanulmányait a Jagelló Egyetemen végezte, majd fiatalon bejárta Európát. Katonaként folyamatosan lépett feljebb a ranglétrán: előbb a korona nagy zászlóvivője lett 1656-tól, majd a korona nagymarsallja 1665-től, végül a korona nagyhetmanja 1668-tól. Harcolt a Hmelnickij-felkelésben a tatárok ellen, a lengyel–orosz háborúban és az északi háborúban a svédek ellen. Legjelentősebb katonai sikereit és tehetségét az Oszmán Birodalommal szemben vívott háborúban mutatta meg, amellyel a Lengyel–Litván Nemzetközösség vezető személyiségévé nőtte ki magát. 1674-ben, Michael Wisniowiecki király hirtelen és váratlan halálával a Nemzetközösség uralkodójává választották.
Huszonkét éves uralkodása a stabilizálódás időszakát jelentette a korábbi konfliktusokkal és háborúkkal sújtotta államban. A népesség körében népszerű Sobieskit már életében kiemelkedő katonai vezetőnek tartották: leghíresebb győzelmét a kahlenbergi csatában a törökök felett aratta, 1683-ban. A legyőzött oszmánok Sobieskit „Lengyelország oroszlánja” néven emlegették, míg a pápa a nyugati kereszténység és a hit védelmezőjének kiáltottá ki. Regnálása alatt azonban nem tudta megreformálni az elavult államszerkezetet, és nem sikerült biztosítania fia, Oława hercegének utódlását sem. Az élete vége felé rossz egészségügyi állapotban lévő király végül 1696-ban, hatvanhat éves korában hunyt el. Utódjának a szász Frigyes Ágostot választották. Sobieski halálával ért véget a Nemzetközösség virágzása, és vette kezdetét a hanyatlás kora.