III. Károly magyar király
(1685–1740) magyar király / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Károly magyar király, másként VI. Károly német-római császár (németül: Karl, csehül: Karel, latinul: Carolus; Bécs, Habsburg Birodalom, 1685. október 1. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1740. október 20.) a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg és német-római császár 1711-től, valamint német, magyar és cseh király 1740-ben bekövetkezett haláláig. További titulusai között van még a nápolyi (1707–1735), a szardíniai (1708–1720) és a szicíliai királyi (1720–1735), valamint a parmai hercegi (1735–1740) cím is.
III. Károly | |
Német-római császár | |
VI. Károly | |
Uralkodási ideje | |
1711. október 27. – 1740. október 20. | |
Koronázása | Szent Bertalan-dóm 1711. október 22. |
Elődje | I. József |
Utódja | VII. Károly |
Csehország királya | |
II. Károly | |
Uralkodási ideje | |
1711. április 17. – 1740. október 20. | |
Koronázása | Szent Vitus-székesegyház 1723. szeptember 5. |
Elődje | I. József |
Utódja | Mária Terézia |
Magyarország királya | |
III. Károly | |
Uralkodási ideje | |
1711. április 17. – 1740. október 20. | |
Koronázása | Pozsony 1712. május 22. |
Elődje | I. József |
Utódja | Mária Terézia |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1685. október 1. Bécs |
Elhunyt | 1740. október 20. (55 évesen) Bécs |
Nyughelye | Császári kripta |
Édesapja | I. Lipót német-római császár és magyar király |
Édesanyja | Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna császárné |
Házastársa | Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina |
Gyermekei | Mária Terézia német-római császárné, magyar királynő Mária Anna lotaringiai hercegné |
Vallás | római katolikus |
III. Károly aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Károly volt I. Lipót császár és Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna második felnőttkort megért fia, aki fivérét, I. Józsefet követte a trónon annak fiúutód nélkül bekövetkezett 1711-es halála után. A rokona, II. Károly spanyol király halálát követően kirobbanó örökösödési háború során sikertelenül követelte a Spanyol Birodalom trónját. 1708-ban feleségül vette Braunschweig–Wolfenbütteli Erzsébet Krisztinát, akitől négy gyermeke született, de csak két leány érte meg a felnőttkort. 1713-ban, szembesülve esetleges fiúutód nélküli halálával, elfogadtatta a Pragmatica sanctiót, biztosítva ezzel leánya, Mária Terézia trónutódlását. Ennek ellenére 1740-es halálát követően Mária Teréziának szembe kellett néznie a leányági öröklést megkérdőjelező országokkal az osztrák örökösödési háború keretében. Károly volt a Habsburg-ház utolsó egyenesági férfi leszármazottja.