III. Károly nyugati frank király
nyugati frank király / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. (Együgyű) Károly (879. szeptember 17. – Péronne, 929. október 7.) II. (Hebegő) Lajos utószülött fia, a Nyugati Frank Királyság (a későbbi Franciaország) királya volt a Karoling-házból (uralkodott 898. január 1-jétől 922. június 30-áig). Mellékneve (latinul simplex, franciául simple) eredetileg nem valamiféle ostobaságra utalt, hanem „egyenes”, „őszinte” jelentésben használták.
III. Károly | |
Nyugati frank király | |
Uralkodási ideje | |
898. január 3. – 922. június 29. | |
Koronázása | 893. január 28., Szent Remig Apátság, Reims |
Elődje | Odó |
Utódja | I. Róbert |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Karoling-ház |
Született | 879. szeptember 17. Péronne |
Elhunyt | 929. október 7. (50 évesen) Péronne |
Nyughelye | collégiale Saint-Fursy de Péronne |
Édesapja | II. Lajos nyugati frank király |
Édesanyja | Párizsi Adélaïde |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1) Frederuna 2) Wessexi Eadgifu |
Gyermekei | 1.-től: Ermentrude Frederune Adelheid Gisla Rotrud Hildegárd 2.-tól: IV. Lajos törvénytelenek: Arnulf Drogo Rorik Alpais |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
893-tól lépett fel Párizsi Odó ellenkirályaként, aki néhány év polgárháború után örökösévé nevezte ki. Károly egyeduralmához kötődik Normandia grófságának 911-es megalapítása és Lotaringia ideiglenes elhódítása a Keleti Frank Királyságtól. Uralma alatt jelentősen megerősödött a nagybirtokos előkelőségek rétege, különösen a Capetingek őse, Róbert, az újonnan létrehozott Neustriai Őrgrófság ura. Az uraságok Róbert vezetésével 922-ben fellázadtak a befolyásuk ellen tenni akaró, lotaringiai kegyencére támaszkodó Károly ellen, aki hiába próbálta meg felvenni ellenük a harcot: 923-ban bebörtönöztek, és fogságban halt meg néhány év múlva.