IV. Kónsztantinosz bizánci császár
bizánci császár / From Wikipedia, the free encyclopedia
IV. Kónsztantinosz, magyarosan Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος Δ', latinul: Constantinus, Konstantinápoly, 652 – Konstantinápoly, 685. szeptember 14.) a Bizánci Birodalom császára 668-tól haláláig, II. Kónsztasz és Fauszta elsőszülött fiúgyermeke volt. Uralkodásának legjelentősebb eredménye, hogy sikerült megállítani a muszlim arabok előretörését.
Gyors adatok
IV. Kónsztantinosz | |
Bizánci császár | |
Uralkodási ideje | |
668. szeptember 15. – 685. szeptember 14. | |
Elődje | II. Kónsztasz |
Utódja | II. Iusztinianosz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Heraclian dynasty |
Született | 652 Konstantinápoly |
Elhunyt | 685. szeptember 14. (33 évesen) Konstantinápoly |
Nyughelye | Szent Apostolok temploma (Konstantinápoly) |
Édesapja | II. Kónsztasz |
Édesanyja | Fausta |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Anastasia |
Gyermekei | Iusztinianosz Hérakleiosz |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
Kiskorú volt, amikor apját meggyilkolták Szürakuszaiban, Szicília szigetén. Kónsztantinosz már 654-től viselte a beszileuszi címet, azaz kb. 15 évesen örökölte a trónt. Fivéreivel, Hérakleiosszal és Tiberiosszal 659-től osztozott a társcsászári címen.