IV. Vilmos brit király
Nagy Britannia és Írország királya / From Wikipedia, the free encyclopedia
IV. Vilmos (William Henry of Hanover; London, 1765. augusztus 21. – Windsori kastély, 1837. június 20.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának és a Hannoveri Királyság uralkodója 1830-tól a haláláig.
IV. Vilmos | |
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága királya | |
Uralkodási ideje | |
1830. június 26. – 1837. június 20. | |
Elődje | IV. György |
Utódja | Viktória |
Hannover királya | |
Uralkodási ideje | |
1830. június 26. – 1837. június 20. | |
Elődje | IV. György |
Utódja | Ernő Ágost |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hannoveri-ház |
Született | 1765. augusztus 21.[1][2][3][4][5] London, Buckingham-palota |
Elhunyt | 1837. június 20. (71 évesen)[1][2][3][4][5] Windsori kastély |
Nyughelye | Szent György-kápolna |
Édesapja | III. György |
Édesanyja | Mecklenburg-Strelitzi Sarolta |
Házastársa | Adelheid szász–meiningeni hercegnő |
IV. Vilmos aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vilmos III. György harmadik fia volt, és azért jutott a trónra, mert bátyjainak nem született törvényes örökösük. Fiatalkorában a Királyi Haditengerészet tisztje volt, ezért sokszor "Tengerészkirályként" emlegették.[6][7] Az amerikai függetlenségi háború alatt Észak-Amerikában, utána a Karib-tengeren szolgált. 1789-ben a Clarence hercege címet kapta. Idősebbik bátyja, IV. György 1830-as halála után, 64 évesen került a trónra. Uralkodása alatt megreformálták az elavult választási rendszert, korlátozták a gyerekmunkát és eltörölték a rabszolgaságot majdnem az egész Brit Birodalomban. Vilmos volt az utolsó brit király, aki a parlament akarata ellenére próbált miniszterelnököt kinevezni. Hannover királyaként rövid életű liberális alkotmányt vezetett be.
Vilmos sokáig egy ír színésznővel élt együtt, akitől tíz törvénytelen gyereke született. 52 évesen hivatalosan is megházasodott, de Adelheid szász–meiningeni hercegnővel kötött házasságából született gyermekei fiatalon meghaltak. Vilmos 1837-es halála után unokahúga, Viktória kenti hercegnő örökölte Nagy-Britannia trónját, Hannover pedig (ahol nő nem lehetett uralkodó) öccsének, Ernő Ágostnak jutott.