Ilse Aichinger
osztrák írónő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ilse Aichinger (Bécs, 1921. november 1. – Bécs, 2016. november 11.) osztrák írónő.
Ilse Aichinger | |
Élete | |
Született | 1921. november 1. Bécs |
Elhunyt | 2016. november 11. (95 évesen) Bécs, Ausztria |
Szülei | Berta Aichinger Ludwig Aichinger |
Házastársa | Günter Eich |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza, vers |
Kitüntetései |
|
Ilse Aichinger aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilse Aichinger témájú médiaállományokat. |
Ilse Aichinger jómódú polgári családban nőtt föl, édesanyja zsidó orvosnő volt. Élete első éveit Linzben töltötte és Bécsben járt iskolába, 1939-ben érettségizett. Fél zsidóként az akkor osztrák állam nem engedélyezte az egyetemi tanulmányt, munkaszolgálatra hívták be.
A háború után néhány évig orvostanhallgató volt, majd az S. Fisher kiadónál lett lektor Frankfurt am Mainban és az új Ulmi Formatervezési Főiskola létrehozásában segédkezett. A Gruppe 47 irodalmi társulás találkozóján ismerkedett meg Günter Eichhal; 1953-ban házasodtak össze és 1963-ban a Salzburg közelében fekvő Großgmainba költöztek. 1984-ben I. Aichinger újra Frankfurt am Mainba költözött, majd 1989-ben Bécsbe. Számos magas kitüntetést kapott, 1952-ben a Gruppe 47 díját.
Írásai elbeszélő próza, hangjáték és költészet. Első regénye az önéletrajzi hangvételű Die größere Hoffnung (Nagyobb remény), amelyben egy zsidó anya és lánya történetét meséli el Bécsben a deportálások idején, állandó félelemben, jellegzetesen expresszív képekben. Az ezt követő elbeszéléseiben, hangjátékaiban és verseiben a valóság háttérbe szorul, a szövegek lerövidülnek - részben abszurd, irreális, álomszerű jelenetekké - és létmeghatározó események kerülnek a középpontba. Az olyan elbeszélési mint Der Gefesselte vagy Spiegelgeschichte nagy hatással voltak a jelenkori német irodalomra.