From Wikipedia, the free encyclopedia
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.[1] valós és bizonyos a jelenben, ilyen volt a múltban vagy ilyen lesz a jövőben. Tények igemódjaként a tartalmilag reális és a közlés szándéka szerint kijelentő mondat állítmányáé, amely logikailag lehet állító vagy tagadó. Állító vagy tagadó kérdő mondat állítmányának a módja is lehet, amely valósként fejezi ki a cselekvést, de ezt a valóságot a válasz hivatott megerősíteni. Ugyanakkor mindenféle mondategység állítmányának lehet a módja, akár egyszerű mondat, akár összetett mondatban tagmondatként fő- vagy mellékmondat. A többi igemódhoz és az igenevekhez képest ez az egyedüli jelöletlen mód, azaz nincs jellegzetes morfémája, másként kifejezve morfémája zéró. A kijelentő mód valójában egyes időalakok morfémái révén azonosítható. Ez a mód az egyetlen, amely az igeidő mindhárom alapvető jelentését kifejezi. Egyes nyelvekben, mint amilyen a francia, az angol stb. ez árnyaltabban lehetséges, mint más igemódok és az igenevek esetében, mivel kijelentő módban van a legtöbb igeidő-paradigma.[2][3][4][5][6][7][8]
A kijelentő mód jellegzetes modális jelentése, a valós és bizonyos cselekvés kifejezése több típusú egyszerű mondatban nyilvánul meg.
Állító kijelentő mondatban:
Tagadó kijelentő mondatban:
Állító kérdőmondatban:
Tagadó kérdőmondatban:
A kijelentő mód jellegzetesen összetett mondatban is használt, különféle típusú mellékmondatokban. Ezek igei alaptagja is lehet kijelentő módú vagy egyéb módú:
A kijelentő mód alakjait olykor más igemódok modális jelentésével használják, tehát nem valós és bizonyos cselekvés kifejezésére[8]
Egyszerű mondatban a kijelentő mód jelen vagy jövő időben felszólításra vagy tiltásra is használható:
A román nyelvben a kijelentő mód folyamatos múlt idő a feltételes mód múlt idő helyett használható fakultatív módon például sajnálat kifejezésére: Mai bine plecam atunci = Mai bine aș fi plecat atunci ’Bár inkább elmentem volna akkor’.[34]
Miközben egyszerű mondatban nincs lényeges különbség az itt említett nyelvek között a kijelentő mód használata tekintetében, mellékmondatban vannak hasonlóságok, de különbségek is.
Nem valós és bizonyos cselekvést fejez ki például a franciában a si ’ha’ kötőszós feltételes mellékmondat állítmánya, amelynek kijelentő mód folyamatos múlt vagy régmúlt időben kell lennie, miközben a magyarban vagy a románban feltételes mód jelen, illetve múlt időben van:[35]
A románban a feltételes mód múlt idő helyett a kijelentő múlt folyamatos múlt használható, sőt gyakrabban használt a beszélt nyelvben a feltételes mellékmondatban és ennek főmondatában is: Dacă veneai, îl vedeai = Dacă ai fi venit, l-ai fi văzut ’Ha eljöttél volna, láttad volna őt’.[36]
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) nincs kötőmód. Jelentéseit a kijelentő mód fejezi ki akkor, amikor a mellékcselekvésnek és alaptagjának nem ugyanaz az alanya, a szerbben pedig még akkor is, amikor csak egy alany van a mondatban, és amely helyzetben a horvát sztenderd nyelvváltozatban, mint sokszor a magyarban is, a főnévi igenév használandó:
A franciában, például, a mellékmondat állítmánya a kötőmóddal fejezi ki a cselekvés bizonytalan voltát, amikor az igei alaptagja bizonytalanságot fejez ki, miközben a magyarban vagy a románban a mellékmondat állítmánya nem jellegzetesen kijelentő módban is állhat, esetleg feltételes módban:
Kijelentő módban kifejezhető az igeidő mindegyik alapvető jelentése. Nyelvtől függően ez több vagy kevesebb árnyalattal valósítható meg különböző paradigmákkal, amelyek lehetnek szintetikusak vagy analitikusak. Ezen kívül ugyanazok az alakok időbeli viszonyokat, igenemeket, igeszemléleteket és igejellegeket is jelezhetnek.
A magyarban kijelentő módban csak egy-egy alak van a három igeidőben.
A tulajdonképpeni jelen időt főleg a folyamatos szemléletű ige jelen idejű alakja fejezi ki, amely többnyire igekötő nélküli, pl. Olvassa a könyvet.[41]
Múlt időben az ige lehet folyamatos vagy befejezett szemléletű. Az utóbbit többnyire igekötő jelzi:[42]
A jövő idő kifejezésére van egy analitikus alak, a fog segédigével, amelyet úgy folyamatos, mint befejezett ige is felvehet: Sokáig fog élni,[43] Nem fogom eltűrni, hogy így beszélj velem.[44] Csupán a létigének van egyszerű jövő idejű alakja: Sohasem lesz elég pénze.[45]
Külön jövő idejű alakjai csupán a létigének vannak (leszek, leszel, lesz stb.), amely nyelvtörténetileg a lesz ige jelen idejű alakjaiból ered.
A jelen idejű alak is kifejezhet jövőbeli cselekvést, főleg a jövőre utaló határozószó segítségével. A befejezett ige határozószó nélkül is kifejezheti: Holnap levelet írok, (Jövőre) elveszlek feleségül, (Majd) a Géza megcsinálja a csapot.[44]
Igenemeket és egyéb igekategóriákat is kifejeznek a kijelentő módú alakok, főleg képzőkkel jelölve őket:[46]
Szenvedő jelentésű körülírás is van: A munka nem lett befejezve.[47]
A francia kijelentő módnak viszonylag sok igeidő-alakja van, úgy szintetikusak, mint analitikusak.[48]
Az analitikus alakok között vannak egyrészt az avoir ’birtokolni’ és az être ’lenni’ segédigékkel alkotottak,[49] amelyekben a lexikai jelentésű múlt idejű melléknévi igenév vesz részt, másrészt ún. fél-segédigékkel és a lexikai jelentésű jelen idejű főnévi igenévvel képzett körülírások.
Delatour 2004, például, az alábbi alakokat mutatja be.
Jelen időben van elsősorban egy egyszerű alak: Les enfants jouent au ballon dans le parc ’A gyerekek a parkban labdáznak’.[50]
Van ezen kívül egy folyamatos szemléletű és tartós-huzamos jellegű cselekvést kifejező körülírás: Ne dérange pas Stanislas ! Il est en train de travailler ’Ne zavard Stanislas-t! Most éppen dolgozik’.[51]
Múlt idejű alakok a következők:[52]
A jelen idejű körülírás être fél-segédige folyamatos múltja a múltba helyezi a cselekvést: Ils étaient en train de se disputer ’Éppen veszekedtek’.[53]
A jövő időt hat főalak fejezi ki:[54]
A közlés idejéhez nagyon közeli jövőre egy másik körülírás van: L’avion est sur le point de décoller ’A repülő éppen felszállni készül’ (szó szerint ’A repülő azon a ponton van, hogy felszálljon’).[57]
Ha ebben a körülírásban az être ige folyamatos múltú, a cselekvés múltbeli időponthoz viszonyított: Il était sur le point de traverser la rue quand une voiture a surgi à sa gauche ’Éppen átment volna az úttesten, amikor balról hirtelen autó bukkant fel’.[57]
Mivel a visszaható alakú ige összetett alakjainak a segédigéje az être, azok a cselekvő igék, amelyek visszaható alakba tehetők, megkétszerezik az összetett alakjaik számát, pl. Nous avons inscrit les enfants à un cours de dessin ’Rajztanfolyamra írattuk be a gyerekeinket ’ → Nous nous sommes inscrits à un cours de dessin ’Rajztanfolyamra iratkoztunk be’.[58]
A fenti alakok mindegyikének van szenvedő változata is, amely segédigéje az être. Ezt ragozzák cselekvő alakban és a lexikai jelentésű múlt idejű melléknévvel társítják, amelyet nemben és számban egyeztetnek az alannyal, pl. La loi est / a été / fut / sera / va être votée ’A törvény meg van / lett / lesz szavazva’.[59]
A magyar műveltető igének körülírás felel meg: Il fait faire ses costumes à Londres ’Londonban csináltatja az öltönyeit’.[60]
Az angolban is viszonylag sok paradigma van kijelentő módban, melyek közül csak kettő egyszerű alak, a többi körülírásos. Igeidejű jelentéseken kívül az igeszemléletek és az igejellegek kifejezésének koherens rendszerét is képezik. Eastwood 1994 az alábbi alakokat mutatja be.[61]
Két jelen idejű alak van:[33]
A múlt idejű alakok a következők:[62]
Még egy körülírás a múltban ismételt cselekvést fejez ki: The children would always play in the garden ’A gyerekek mindig a kertben játszottak’.[63]
Jövő időben van elsősorban:[64]
Több körülírás a közlés idejéhez közeli jövőbeli cselekvést fejez ki:[65]
Két szinonima körülírás múltbeli időponthoz viszonyítva fejez ki utóidejű cselekvést: George Washington was the first President of a nation that would become / was to become the richest and most powerful on earth ’George Washington egy olyan nemzet első elnöke volt, amely a világban a leggazdagabb és a legerősebb lett’.[66]
Egyéb körülírások múltbeli időponthoz közeli utóidejű cselekvést fejeznek ki:
A szenvedő alakot analóg módon képezik, mint a franciában, a létigével segédigeként: The man was arrested ’Az embert letartóztatták’ (szó szerint ’Az ember le lett tartóztatva’).[68]
A románban is több igeidő-alak van kijelentő módban, mint a magyarban, de kevesebb, mint a franciában vagy az angolban. Ebben a nyelvben is vannak egyszerű és összetett alakok:[69]
A románban három egyszerű és főmondatban is használható jövő idejű alak van, mind analitikus:[75]
Van még egy, a franciabelivel analóg előidejű, csak mellékmondatban használt jövő idejű alak is: Se va trece la asalt după ce artileria își va fi terminat misiunea ’Azután megyünk át támadásba, miután a tüzérség teljesítette feladatát’.[76]
Vannak még nem teljesen grammatikalizált jövő idejű körülírások is.[77]
Az egyik múltbeli időponthoz viszonyított utóidejűséget fejez ki: Nimeni nu știa atunci că el avea să devină scriitorul cu cel mai mare succes din generația sa ’Senki sem tudta akkor, hogy ő a nemzedékének a legsikeresebb írója lesz’.[78]
Egy másik a közlés időpontjához a jövőben közeli cselekvéshez használt: Urmează să plec la țară ’Falura készülök menni’.[79]
Az előbbi fél-segédige folyamatos múltja múltbeli időponthoz viszonyítja a cselekvést: Urma să plec la țară ’Falura készültem menni’.[79]
A szenvedő alak úgy alakul, mint a franciában és az angolban, a létigével mint segédige: Cărțile vor fi puse la loc ’A könyvek a helyükre lesznek téve’.[80]
Ennek nyelveiben az igeszemléleteket prefixumok és szuffixumok fejezik ki rendszeresebben és szorosabb összefüggésben az igeidő-alakokkal, mint a magyarban. Általában csak bizonyos igeszemléletű igéknek lehetnek bizonyos igeidő-alakjaik.
Egyetlen jelen idejű alak van, és csak a folyamatos szemléletű igéknek van jelen idejű jelentése ebben az alakban, pl. (szerbül) Čitam knjigu ’Könyvet olvasok’.[81]
Néhány kivétellel a befejezett szemléletű igék nem használhatók jelen idejű alakban egyszerű vagy főmondatban, csak mellékmondatban, amikoris jövő idejű a jelentésük: (montenegróiul) Kad stignemo, javićemo vam se ’Amikor megérkezünk, jelentkezni fogunk nálatok’.[82]
A leginkább használt múlt idejű alak a perfekt elnevezésű, amelyet befejezett és folyamatos igék is felvehetnek: (montenegróiul) Kad smo ušli u dvoranu, svi su śeđeli mirno i čekali početak predstave ’Amikor bementünk a terembe, mindenki nyugodtan ült és várta az előadás kezdését’.[83]
Van egy aorist-nak nevezett múlt idejű alak is, amely a francia és a román egyszerű múltnak felel meg. Kevés kivétellel csak befejezett igék vehetik fel, és irodalmi elbeszélésekben használt: (szerbül) – Dobar dan – reče nepoznati, skide šešir et predstavi se ’– Jó napot, mondta az ismeretlen, levette a kalapját, és bemutatkozott’.[84]
Van még egy folyamatos múlt idejű és egy régmúlt idejű alak is, de ezek archaizmusok lettek, és a perfekt helyettesíti őket.
Jövő időben két alak van. Csak az „1. jövő” elnevezésű használható egyszerű vagy főmondatban is: (bosnyákul) Sutra ću posjetiti roditelje ’Holnap meg fogom látogatni a szüleimet’.[85]
A „2. jövő” csak mellékmondatban használható. Rendszerint az ilyen alakú folyamatos ige egyidejűséget fejez ki az alaptagjával: (szerbül) Ako ne budu slušali, neće ništa naučiti ’Ha nem fogják hallgatni (azt, ami majd elhangzik), semmit se fognak tanulni’.[12]
Befejezett ige esetén a 2. jövő szokásosan előidejű cselekvést fejez ki az 1. jövő alakú alaptaghoz viszonyítva: (bosnyákul) Kad bude završio posao, popričat ćemo s njim ’Amikor elvégezte a munkát, majd elbeszélgetünk vele’.[86]
Ezekben a nyelvekben is a szenvedő alak a létigével képzett: (szerbül) Staklo je premazano zaštitnim slojem ’Az üveg védő réteggel van bemázolva’.[87]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.