Irak
állam Délnyugat-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Irak (arabul العراق, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán (Kurdisztán tartomány) határolja. Rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél fekszik.
Iraki Köztársaság | |||
جمهورية العراق al-Dzsumhúrija al-Irákijja (arabul) كۆماری عێراق Komara Iraké (kurdul) | |||
| |||
Nemzeti mottó: الله أكبر (arabul) („Isten a legnagyobb”) Nemzeti himnusz: Mavtiní | |||
Fővárosa | Bagdad | ||
é. sz. 33° 18′, k. h. 44° 23′33.3, 44.383333333333 | |||
Legnagyobb város | Bagdad | ||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Abdul Latif Rasíd | ||
Miniszterelnök | Mohammed Sia asz-Szudáni | ||
Hivatalos nyelv | arab, kurd | ||
Beszélt nyelvek | török, asszír, örmény | ||
az Oszmán Birodalomtól | 1919. október 1. | ||
az Brit Birodalom tól | 1932. október 3. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 38 274 618 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 36 | ||
Becsült | 42 100 000 [2] fő (2022) | ||
Rangsorban | 36 | ||
Népsűrűség | 93 fő/km²[3] | ||
GDP | (forrás: CIA World Factbook) | ||
Összes | 93,8 milliárd dollár (89) PPP: 112,8 milliárd dollár | ||
Egy főre jutó | 3240 dollár PPP: 3900 dollár | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 438 317 km² | ||
Rangsorban | 58 | ||
Víz | 1,1% | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) nincs (UTC+3) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | iraki dinár (IQD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | IRQ | ||
Hívószám | 964 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .iq | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Iraki Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
|
Nem tévesztendő össze a következővel: IRAK (interleukin-1-receptor-asszociált kináz). |
Bár az Egyesült Államok iraki jelenléte 2011-ben véget ért,[4] Szaddám Huszein országának lerohanása a térség tartós destabilizációjához vezetett,[5] nem hozott békét és jólétet.[6] Az Iszlám Állam csoport észak-iraki offenzívája gyors területi terjeszkedéssel járt és az amerikai csapatok visszatérését és egy újabb, évekig tartó háborút hozott, amely 2017-ig tartott. Irán is beavatkozott és 2014 óta erősen érezteti a befolyását a pártokon és a homeinista milíciacsoportokon keresztül.[7] 2018-ban Törökország indított katonai műveleteket az észak-iraki kurd szeparatista harcosok felszámolására.[8] Míg az iraki parlamenti választásokat 2018-ban Muktada el-Szadr síita pap politikai koalíciója nyerte meg,[9] ezzel az ország Iránhoz közeledett. 2018 óta súlyos, erőszakba torkolló polgári zavargások rázták meg az országot a korrupció, a munkanélküliség, a rossz közszolgáltatás, továbbá az USA és más országok beavatkozása ellen tiltakozva.[6][10][11]
Az országot stratégiai fekvésű,[12] feltörekvő középhatalomnak tekintik,[13] de a 2020-as évek elején a biztonsági helyzete és a politikai bizonytalanság miatt továbbra sem vonzó a külföldi befektetők számára.[6]