Jód-pentafluorid
szervetlen vegyület / From Wikipedia, the free encyclopedia
A jód-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete IF5. Szobahőmérsékleten színtelen vagy sárga folyadék, sűrűsége 3,250 g cm−3. Elsőként Henri Moissan szintetizálta 1891-ben, szilárd jód fluorgázban történő égetésével.[3] Ez a reakció exoterm és még ma is használják jód-pentafluorid előállításához, bár a reakció körülményein azóta javítottak.[4][5]
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
Jód-pentafluorid | |||
A jód-pentafluorid sztereoképlete | A jód-pentafluorid kalottamodellje | ||
Szabályos név | pentafluor-λ5-jodán | ||
Más nevek | jód-fluorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7783-66-6 | ||
PubChem | 522683 | ||
ChemSpider | 455940 | ||
EINECS-szám | 232-019-7 | ||
| |||
| |||
InChIKey | PJIYEPACCBMRLZ-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | IF5 | ||
Moláris tömeg | 221,89 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen vagy halványsárga folyadék | ||
Sűrűség | 3,250 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 9,43 °C | ||
Forráspont | 97,85 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | hidrolizál[1] | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | monoklin point group C2/c | ||
Koordinációs geometria | négyzetes piramis | ||
Molekulaforma | négyzetes piramis[2] | ||
Veszélyek | |||
MSDS | External MSDS | ||
Főbb veszélyek | mérgező, oxidáló hatású, korrozív. | ||
NFPA 704 | |||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | jód-pentoxid | ||
Azonos anion | bróm-pentafluorid | ||
Rokon vegyületek | jód-monofluorid jód-trifluorid jód-heptafluorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás
I2 + 5 F2 → 2 IF5
A jód-pentafluorid erős fluorozó és oxidáló szer. A vízzel hevesen reagál, hidrogén-fluoridot és jód-heptafluoridot képez. Primer aminokkal való reakciója során – hidrolízist követően – nitril keletkezik.[6]
- R-CH2-NH2 → R-CN