Japán
szigetország Kelet-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Japán (japánul: 日本, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből[6] az öt legnagyobb Honsú, Hokkaidó, Kjúsú, Sikoku és Okinava, melyek az ország területének 97%-át adják.[7] Az ország 47 prefektúrára oszlik, a legészakibb Hokkaidó, a legdélibb pedig Okinava. Népessége 2015-ben 127 millió fő volt. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, melynek lakossága 14 millió. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebb várostömörülésének számít, összesen 38 millió lakossal.[8][9] A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. A népesség 98,5%-a japán nemzetiségű, a lakosság túlnyomó része városokban él.
Ez a szócikk az országról szól. Hasonló címmel lásd még: Japán (egyértelműsítő lap). |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Japán | |||
Nippon-koku, Nihon-koku 日本国 | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Kimi ga jo (Őfelsége, a császár uralkodása) | |||
Fővárosa | Tokió | ||
é. sz. 35° 41′, k. h. 139° 46′35.683333333333, 139.76666666667 | |||
Legnagyobb város | Tokió | ||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
Császár | Naruhito | ||
Koronaherceg | Fumihito | ||
Miniszterelnök | Kisida Fumio | ||
A Képviselőház elnöke | Hoszoda Hirojuki | ||
A Tanácsosok Házának elnöke | Ocudzsi Hidehisza | ||
Hivatalos nyelv | nincs,[1] de facto: japán | ||
Beszélt nyelvek | japán, koreai, kínai, angol | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 125 440 000 fő (2022)[2] | ||
Rangsorban | 11. | ||
Becsült | 125 300 000 fő (2021[3]) | ||
Rangsorban | 11. | ||
Népsűrűség | 336 fő/km² | ||
Rangsorban | 36. | ||
Főbb etnikumok | japán (98,5%) koreai (0,5%) kínai (0,4%) egyéb (0,6%) | ||
Vallások | sintó (83,9%) buddhizmus (71,4%) kereszténység (2%) egyéb (7,8%) | ||
GDP | 2023 (forrás: IMF[4]) | ||
Összes | 4231 milliárd amerikai dollár (4.) PPP: 5420 milliárd nemzetközi dollár | ||
Egy főre jutó | 38 343 amerikai dollár (23.) PPP: 42 761 nemzetközi dollár | ||
HDI (2015) | 0,903[5] (17.) – magas | ||
Írástudatlanság | 1% | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 377 972 km² | ||
Rangsorban | 61. | ||
Víz | 0,8% | ||
Időzóna | japán zónaidő (UTC+9) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Japán jen (JPY ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | J | ||
Hívószám | 81 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .jp | ||
Villamos hálózat |
| ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal oldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán témájú médiaállományokat. |
Régészeti kutatások szerint a felső paleolitikumban a szigeteket már lakták. A 12. századtól 1868-ig sógunok uralták az országot, a császár nevében. A 17. században elzárkózott a külvilágtól, mely 1854-ig, a kanagavai egyezmény aláírásáig tartott. 1868-ban létrejött a Japán Birodalom, mely agresszív terjeszkedésbe kezdett a régióban, melynek végül a második világháborúban elszenvedett vereségük vetett véget. 1947 óta alkotmányos monarchia, uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.
A nagy múltra visszatekintő Japán ma a negyedik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Németország után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet, többek között az ENSZ, a G7, a G8, a G20, az OECD tagja és nagyhatalomnak számít.[10][11][12]
Elismertek és népszerűek a japán művészetek, a filmművészet, a japán zene, a manga és az anime műfajai, a japán ételek, valamint videójátékok. Japán jelentősen hozzájárult a modern technológiához és tudományhoz is, számos ismert márka származik a szigetországból, mint például a Sony, a Nintendo, a Honda, a Mitsubishi, a Toyota, a Nissan, a Fujitsu, Mazda, a Toshiba vagy a Nikon.