Japán naptár - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Japán naptár.

Japán naptár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Gyermek Napon sokan készítenek Koinoborikat, koiponty alakú zászlókat
Gyermek Napon sokan készítenek Koinoborikat, koiponty alakú zászlókat
Hazuki, a nyolcadik hónap ünneplése a tokiói Csijoda metróvonal egyik állomásán
Hazuki, a nyolcadik hónap ünneplése a tokiói Csijoda metróvonal egyik állomásán

Japán 1873. január 1-je óta a Gergely-naptárt is használja, japán hónapnevekkel és javarészt rögzített ünnepnapokkal. Az 1873 előtti rendszer a kínai naptáron alapszik és hivatalos ügyekben mai napig használják.

Évek

Az évek nyilvántartására a Gergely-naptárra térés óta három különböző rendszer használatos Japánban:

  • A nyugati időszámítás (西暦, szeireki)
  • A japán korszakok nevei alapján (年号, nengó) a korszak kezdete óta eltelt évek száma
  • A Birodalmi Év szerint (皇紀, kóki) Dzsinmu császár mitikus államalapításától számított (időszámításunk előtt 660)

Napjainkban ezek közül az első kettőt használják, a birodalmi naptárat 1873-tól a második világháború végéig használták.

Nengó

A többi kelet-ázsiai rendszerhez hasonlóan, a japán nengó rendszer is a kínai birodalom naptári szokásain alapszik. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére független a kínai és koreai naptártól. A rendszert a mai napig használják, a hivatalos ügyintézésben általában nengó dátumot kérnek. Kínában időszámításunk előtt 140-ben kezdték használni a rendszert, Japán 645-ben vette át, Kótoku császár (孝徳天皇) uralkodása alatt. Az első korszakot Taika-nak nevezik (大化), emléket állítva ezzel a politikailag forradalmi változásokkal járó Taika reformnak (大化改新). A nengó használatát rövid ideig felfüggesztették a hetedik század második felében, de 701-től kezdve folyamatos használatban van.

A nengó használata a múltban

A Meidzsi korszak előtt udvari hivatalnokok döntöttek a korszakok neve felől, és ezek gyakran változtak. Általában új nengót kiáltottak ki egy vagy két évvel az új császár hatalomra kerülése után. Császárváltáson kívül a kínai hatvanéves ciklus két pontjánál is nevet változtattak (az első és az ötvennyolcadik évben), mert ezek áldásos éveknek számítottak a kínai asztrológia elvei szerint. Új korszakot nyitottak más üdvös események, illetve természeti katasztrófák esetén is. A nevek utalnak a választásuk történelmi okaira, például a Wado (和銅) korszak a Nara-korban azért lett kikiáltva, mert rézleleteket találtak. A 和銅 jelek szó szerint a harmóniát és rezet jelentenek. A Heian korral kezdve konfuciusi gondolatokat tükröző korszaknevek jelentek meg, mint például Daido (大同), Konin (弘仁) és Tencso (天長). Egy nengó általában két kandzsiból áll, de a Nara korban néhány négy jelű is lett, feltehetően hogy kövesse az akkori kínai szokásokat. Japánban 247 korszak nevet tartanak számon Taikától a jelenleg tartó Heiszei-ig.

Nengó a modern Japánban

A Meidzsi császár hatalomra kerülésétől 1867 kialakult szokás szerint már csak új császár hatalomra kerülésekor nyílik új korszak. Ez a szokás 1979-ben törvényben rögzült.

A császárra halála után csak az uralkodása alatti korszak nevével illik hivatkozni. Például a 124. császár, Hirohito (裕仁), így Sóva Császár (昭和天皇) néven említhető. A protokoll szerint a jelenleg uralkodó császárt nem illik a jelenlegi korszak nevével illetni, mert az a posztumusz neve.

A korszak első évét (元年 gannen) szorosan a császár trónra kerülésétől számítják. A Taisó császár 1926. december 25-én halt meg, ekkor lett Sóva Császár az uralkodó, így a Sóva első éve lényegében december utolsó napjait jelöli. 1989-ben meghalt a Sóva Császár, és elkezdődött a Heiszei korszak. 1989-nek tehát egyszerre két nengó dátum is megfelel: Sóva 64 és Heiszei Gannen. 1990 nengó alakban: Heiszei 2.

A hagyományos naptár használata egy 2006-os vonat bérleten. A nengó szerint a Heiszei 18. évében készült
A hagyományos naptár használata egy 2006-os vonat bérleten. A nengó szerint a Heiszei 18. évében készült

Átszámítás a nengó és a Gergely-naptár között

Hogy megtudjuk, hogy egy japán év a Gergely-naptár melyik évének felel meg, először meg kell keresni a korszak nevét az alábbi listában, ebből ki kell vonni egyet és hozzáadni a japán évszámot. Például a Sóva korszak 23. éve nálunk 1948:

        1926 − 1 = 1925, majd 1925 + 23 = 1948.

Japán nengó korszakok nevei

  • 645 大化 Taika
  • 650 白雉 Hakucsi
  • 686 朱鳥 Sucsó
  • 701 大宝 Taihó
  • 704 慶雲 Keiun
  • 708 和銅 Wadó
  • 715 霊亀 Reiki
  • 717 養老 Jóró
  • 724 神亀 Dzsinki
  • 729 天平 Tenpjó
  • 749 天平感宝 Tenpjó-kanpó
  • 749 天平勝宝 Tenpjó-sóhó
  • 757 天平宝字 Tenpjó-hódzsi
  • 765 天平神護 Tenpjó-Dzsingo
  • 767 神護景雲 Dzsingo-keiun
  • 770 宝亀 Hóki
  • 781 天応 Tenó
  • 782 延暦 Enrjaku
  • 806 大同 Daidó
  • 810 弘仁 Kónin
  • 824 天長 Tencsó
  • 834 承和 Dzsóva vagy Sóva vagy Szóva
  • 848 嘉祥 Kadzsó
  • 851 仁寿 Nindzsu
  • 854 斉衡 Szaikó
  • 857 天安 Tennan
  • 859 貞観 Dzsógan
  • 877 元慶 Gangjó vagy Gankjó vagy Genkei
  • 885 仁和 Ninna
  • 889 寛平 Kanpjó
  • 898 昌泰 Sótai
  • 901 延喜 Engi
  • 923 延長 Encsó
  • 931 承平 Dzsóhei vagy Sóhei
  • 938 天慶 Tengjó
  • 947 天暦 Tenrjaku
  • 957 天徳 Tentoku
  • 961 応和 Óva
  • 964 康保 Kóhó
  • 968 安和 Anna
  • 970 天禄 Tenroku
  • 973 天延 Ten'en
  • 976 貞元 Dzsógen (első)
  • 978 天元 Tengen
  • 983 永観 Eikan
  • 985 寛和 Kanna
  • 987 永延 Eien
  • 988 永祚 Eiszo
  • 990 正暦 Sórjaku vagy Dzsórjaku vagy Sóreki
  • 995 長徳 Csótoku
  • 999 長保 Csóhó
  • 1004 寛弘 Kankó (korszak)
  • 1012 長和 Csóva (korszak)
  • 1017 寛仁 Kannin
  • 1021 治安 Dzsian
  • 1024 万寿 Mandzsu
  • 1028 長元 Csógen
  • 1037 長暦 Csórjaku
  • 1040 長久 Csókjú
  • 1044 寛徳 Kantoku
  • 1046 永承 Eisó (első) vagy Eidzsó vagy Jódzsó
  • 1053 天喜 Tengi
  • 1058 康平 Kóhei
  • 1065 治暦 Dzsirjaku
  • 1069 延久 Enkjú
  • 1074 承保 Dzsóhó
  • 1077 承暦 Dzsórjaku vagy Sórjaku vagy Sóreki
  • 1081 永保 Eihó
  • 1084 応徳 Ótoku
  • 1087 寛治 Kandzsi (korszak)
  • 1094 嘉保 Kahó
  • 1096 永長 Eicsó
  • 1097 承徳 Dzsótoku vagy Sótoku
  • 1099 康和 Kóva (első)
  • 1104 長治 Csódzsi
  • 1106 嘉承 Kadzsó vagy Kasó vagy Kaszó
  • 1108 天仁 Tennin (korszak)
  • 1110 天永 Tenei
  • 1113 永久 Eikjú
  • 1118 元永 Genei
  • 1120 保安 Hóan
  • 1124 天治 Tendzsi
  • 1126 大治 Daidzsi vagy Taidzsi
  • 1131 天承 Tensó (első) vagy Tendzsó
  • 1132 長承 Csósó vagy Csódzsó
  • 1135 保延 Hóen
  • 1141 永治 Eidzsi
  • 1142 康治 Kódzsi (első)
  • 1144 天養 Tenjó
  • 1145 久安 Kjúan
  • 1151 仁平 Ninpei vagy Ninpjó
  • 1154 久寿 Kjúdzsu
  • 1156 保元 Hógen
  • 1159 平治 Heidzsi
  • 1160 永暦 Eirjaku
  • 1161 応保 Óhó
  • 1163 長寛 Csókan
  • 1165 永万 Eiman
  • 1166 仁安 Ninnan
  • 1169 嘉応 Kaó
  • 1171 承安 Dzsóan
  • 1175 安元 Angen
  • 1177 治承 Dzsisó vagy Dzsidzsó
  • 1181 養和 Jóva
  • 1182 寿永 Dzsuei
  • 1184 元暦 Genrjaku
  • 1185 文治 Bundzsi
  • 1190 建久 Kenkjú
  • 1199 正治 Sódzsi
  • 1201 建仁 Kennin
  • 1204 元久 Genkjú
  • 1206 建永 Kenei
  • 1207 承元 Dzsógen
  • 1211 建暦 Kenrjaku
  • 1213 建保 Kenpó (korszak)
  • 1219 承久 Dzsókjú
  • 1222 貞応 Dzsóó (első)
  • 1224 元仁 Gennin
  • 1225 嘉禄 Karoku
  • 1227 安貞 Antei
  • 1229 寛喜 Kanki vagy Kangi
  • 1232 貞永 Dzsóei
  • 1233 天福 Tenpuku
  • 1234 文暦 Bunrjaku
  • 1235 嘉禎 Katei
  • 1238 暦仁 Rjakunin
  • 1239 延応 Enó
  • 1240 仁治 Nindzsi
  • 1243 寛元 Kangen
  • 1247 宝治 Hódzsi
  • 1249 建長 Kencsó
  • 1256 康元 Kógen
  • 1257 正嘉 Sóka
  • 1259 正元 Sógen
  • 1260 文応 Bunó
  • 1261 弘長 Kócso
  • 1264 文永 Bunei
  • 1275 建治 Kendzsi
  • 1278 弘安 Kóan (első)
  • 1288 正応 Sóó
  • 1293 永仁 Einin
  • 1299 正安 Sóan
  • 1302 乾元 Kengen
  • 1303 嘉元 Kagen
  • 1306 徳治 Tokudzsi
  • 1308 延慶 Enkei vagy Enkjó
  • 1311 応長 Ócsó
  • 1312 正和 Sóva (első)
  • 1317 文保 Bunpó
  • 1319 元応 Genó
  • 1321 元亨 Genkjó vagy Genkó
  • 1324 正中 Sócsú
  • 1326 嘉暦 Karjaku
  • 1329 元徳 Gentoku
  • 1331 元弘 Genkó
  • 1334 建武 Kemmu vagy Kenmu

Déli udvar

  • 1336 延元 Engen
  • 1340 興国 Kókoku
  • 1346 正平 Sóhei
  • 1370 建徳 Kentoku
  • 1372 文中 Buncsú
  • 1375 天授 Tendzsu
  • 1381 弘和 Kóva
  • 1384 元中 Gencsú (Gencsú 9 Meitoku 3 lett az egyesítés után)

Északi udvar

  • 1332 正慶 Sókei
  • 1333 (Az északi udvar nem létezett 1333 és 1336 között)
  • 1338 暦応 Rjakuó
  • 1342 康永 Kóei
  • 1345 貞和 Dzsóva
  • 1350 観応 Kanó vagy Kannó
  • 1352 文和 Bunna
  • 1356 延文 Enbun
  • 1361 康安 Kóan (második)
  • 1362 貞治 Dzsódzsi
  • 1368 応安 Óan
  • 1375 永和 Eiva
  • 1379 康暦 Kórjaku
  • 1381 永徳 Eitoku
  • 1384 至徳 Sitoku
  • 1387 嘉慶 Kakei
  • 1389 康応 Kóó
  • 1390 明徳 Meitoku

Egyesítés

A császárok személyes nevének listája itt található : Japán császárainak listája.

Történelmi korszakok

Bővebben: Japán történelme

Fontos kiemelni, hogy a nengó korszakok mellett létezik egy történelmi perspektívájú besorolás is.

Japán történelme
Dátum Korszak Alkorszak
i. e. 30000 – i. e. 10000 Japán kőkorszak
i. e. 10000 – i. e. 300 Dzsómon-kor
i. e. 900körülbelül i. sz. 250 Jajoi-kor
körülbelül 250538 Kofun-kor
538710 Aszuka-kor
710794 Nara-kor
7941185 Heian-kor
11851333 Kamakura-kor
13331336 Kemmu-restauráció
13361392 Muromacsi-kor Nambokucsó
13921573 Szengoku-kor
15731603 Azucsi–Momojama-kor
16001867 Edo-kor
18681912 Meidzsi-kor
19121926 Taisó-kor

Hónapok

A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap, és így tovább. A számot a -gacu (hónap) szóval toldják meg:

  • Január – 一月 (icsigacu)
  • Február – 二月 (nigacu)
  • Március – 三月 (szangacu)
  • Április – 四月 (sigacu)
  • Május – 五月 (gogacu)
  • Június – 六月 (rokugacu)
  • Július – 七月 (sicsigacu)
  • Augusztus – 八月 (hacsigacu)
  • Szeptember – 九月 (kugacu)
  • Október – 十月 (dzsúgacu)
  • November – 十一月 (dzsúicsigacu)
  • December – 十二月 (dzsúnigacu)

Emellett minden hónapnak van egy hagyományos neve, melyet napjainkban is használnak bizonyos területeken, mint például a költészetben. A tizenkettő közül a sivaszu szélesebb körben is használatos. Egy levél első bekezdése vagy egy beszéd köszöntője is utalhat ezekkel a vonatkozó évszakra. Némelyiket felhasználhatját nők nevében, mint például jajoi és szacuki. Felbukkanhatnak korhű filmekben is.

A hónap neve: (kiejtés, szó szerinti jelentés)

  • Január – 睦月 (mucuki, gyengédség hónap)
  • Február – 如月 vagy 衣更着 (kiszaragi vagy kinuszaragi, ruhaváltás)
  • Március – 弥生 (jajoj, új élet)
  • Április – 卯月 (uzuki, u-no-hana hónap; az u-no-hana egy virág, a Deutzia fajból)
  • Május – 皐月 vagy 早月 vagy 五月(szacuki, gyors hónap)
  • Június – 水無月 (minacuki, a víz hónapja)
  • Július – 文月 (fumizuki, könyv hónap)
  • Augusztus – 葉月 (hazuki, levél hónap)
  • Szeptember – 長月 (nagacuki, hosszú hónap)
  • Október – 神無月 (kaminazuki vagy kannazuki, hónap istenek nélkül), 神有月 vagy 神在月 (kamiarizuki, hónap istenekkel – csak a Izumo tartományban használatos, ahol úgy vélik hogy az istenek októberben az Izumo szentélynél gyülnek össze).
  • November – 霜月 (simocuki, jégvirág hónap)
  • December – 師走 (sivaszu, pap futás; elnevezését az év végi áldozatait és imáit végző papról kapta)

A hónap felosztásai

Japán a nyugati naptárral összehangolt hétnapos heteket tart. A hétnapos hét intézménye időszámításunk szerint 800 körül került Japánba. A napok nevei szoros kapcsolatban állnak egyes nyugat-európai országokban használatos nevekkel (lásd táblázat). A rendszert asztrológián kívül nem sokra használták 1876-ig, nem sokkal a nyugati naptár bevezetése utánig. Jukicsi Fukuzava kulcs szerepet töltött abban a döntésben, hogy ez a rendszer legyen alapja a hét napjai hivatalos elnevezésének. A napok a látható bolygók alapján lettek elnevezve, melyek a kínai filozófia öt eleméből kapták nevüket, valamint a Hold és Nap után (yin és yang).

Japánul Kiejtés Elem Magyarul
日曜日 nicsijóbi Nap Vasárnap
月曜日 gecujóbi Hold Hétfő
火曜日 kajóbi Tűz Kedd
水曜日 szuijóbi Víz Szerda
木曜日 mokujóbi Fa Csütörtök
金曜日 kinjóbi Fém vagy arany Péntek
土曜日 dojóbi Föld Szombat

Japánban szokás háromfelé osztani a hónapot, nagyjából 10 napos időszakokra. Mindegyiket dzsunnak nevezik (旬). Az első dzsódzsun (上旬); a második, csúdzsun (中旬); az utolsó, gedzsun (下旬). Ezek gyakran hozzávetőleges időpontokat jelölnek, például "a hőmérséklet tipikus Április dzsódzsunjára"; "a törvénytervezetről e hó gedzsunja közben szavaznak."

A hónap napjai

A hónap minden napjának külön neve van :

1 一日 cuitacsi (néha icsidzsicu) 17 十七日 dzsúsicsinicsi
2 二日 fucuka 18 十八日 dzsúhacsinicsi
3 三日 mikka 19 十九日 dzsúkunicsi
4 四日 jokka 20 二十日 hacuka (néha nidzsúnicsi)
5 五日 icuka 21 二十一日 nidzsúicsinicsi
6 六日 muika 22 二十二日 nidzsúninicsi
7 七日 nanoka, nanuka 23 二十三日 nidzsúszannicsi
8 八日 jóka 24 二十四日 nidzsújokka
9 九日 kokonoka, kokonuka 25 二十五日 nidzsúgonicsi
10 十日 tóka 26 二十六日 nidzsúrokunicsi
11 十一日 dzsúicsinicsi 27 二十七日 nidzsúsicsinicsi
12 十二日 dzsúninicsi 28 二十八日 nidzsúhacsinicsi
13 十三日 dzsúszannicsi 29 二十九日 nidzsúkunicsi
14 十四日 dzsújokka 30 三十日 szandzsúnicsi
15 十五日 dzsúgonicsi 31 三十一日 szandzsúicsinicsi
16 十六日 dzsúrokunicsi  

A hagyományos naptár szerint harmincadika volt a hónap utolsó napja, és még használatos a 晦日 miszoka elnevezés, bár a szandzsúnicsi szélesebb körben ismert és elfogadott. Az év utolsó napja 大晦日 omiszoka (szó szerint „a nagy harmincadik nap”), és ez ma is használatos.

Nemzeti ünnepek

Amennyiben egyetlen nap van két nemzeti ünnep között, akkor az is szünnap lesz. Ilyen május 4., ami minden évben szünnap. Amikor egy nemzeti ünnep vasárnapra esik, akkor a következő nem ünnepnapot, általában hétfőt, veszik ki ünnepelni.

Dátum Neve Japán neve Kiejtés
Január 1. Japán Új év 元日 Gandzsicu
Január második hétfője Felnőttéválás napja 成人の日 Szeidzsin no hi
Február 11. Nemzet alapítás napja† 建国記念の日 Kenkoku kinen no hi
Március 20. vagy 21. Tavaszi napéjegyenlőség 春分の日 Sunbun no hi
Április 29. Sóva nap * 昭和の日 Sóva no hi
Május 3. Az Alkotmány Napja * 憲法記念日 Kenpó kinenbi
Május 4. Zöld nap * みどりの日 Midori no hi
Május 5. Gyermeknap * 子供の日 Kodomo no hi
Július harmadik hétfője Tenger nap 海の日 Umi no hi
Szeptember harmadik hétfője Idősek tiszteletének napja 敬老の日 Keiró no hi
Szeptember 23. vagy 24. Őszi napéjegyenlőség 秋分の日 Súbun no hi
Október második hétfője Egészség és sport napja 体育の日 Taiiku no hi
November 3. Kultúra napja 文化の日 Bunka no hi
November 23. Hálaadás a munkáért nap 勤労感謝の日 Kinró kansa no hi
December 23. A császár születésnapja 天皇誕生日 Tennó tandzsóbi

† A hagyomány szerint ezen a napon alapította Dzsinmu császár Japánt i. e. 660

* A japán arany-hét része

A japán nemzeti ünnepek alakulása

  • 1948 – A következő ünnepeket vezették be: Új Év napja, Felnőttéválás napja, Az Alkotmány Napja, Gyermeknap, Őszi napéjegyenlőség, Kultúra napja, Hálaadás a munkáért nap.
  • 1966 – Egészség és sport napja az 1964. évi tokiói olimpiai játékok emlékére lett bevezetve. A tavaszi napéjegyenlőség is ekkor lett nemzeti ünnep.
  • 1985 – A nemzeti ünnepeket szabályzó törvény reformja által szabadnap lett a két nemzeti ünnep közé ékelt május 4.
  • 1989 – Elhunyt Sóva császár január 7-én, helyét Akihito császár vette át, ezért a császár születésnapja átkerült december 23-ára. Sóva császár születésnapját átnevezték zöld nappá.
  • 2000, 2003 – A Happy Monday System (ハッピーマンデー制度 Happī Mandē Seido) több ünnepet áttett hétfőre. 2000-től kezdve : Felnőttéválás napja (korábban január 15.), és az Egészség és sport napja (korábban október 10.). 2003-tól: a Tenger nap (korábban július 20.), és Idősek tiszteletének napja (korábban szeptember 15.).
  • 2005, 2007 – Egy 2005 májusában hozott döntés értelmében 2007-től a Zöld Nap átkerül április 29-éről május 4-ére, az általános szabadnap helyére, amit az 1985-ös reform során vezettek be. Április 29-ét átnevezik Sóva napra.
  • 2009Szeptember 22. két ünnepnap közé kerülhet, ezért nemzeti ünnepnapnak számíthat.

Szezonális napok

Némely napnak külön nevet adnak, hogy jelezzék az évszakok változását. 24 Szekki (二十四節気 Nidzsúsi szekki) huszonnégy egyenlő részre osztja a nap/hold naptárat, gyűjtőneve a Zasszecu (雑節). 72 Kó (七十二候 Sicsidzsúni kó) napok még tovább osztja a 24-et hárommal. Ezek közül némelyiket még manapság is használják, mint például Sunbun, Rissú és Todzsi.

24 Szekki

A dátumok ±1 nappal változhatnak. Lásd még a kínai Jieqit.

Zasszecu

Nap Kandzsi Romadzsi Magyar átírás Megjegyzés
Január 17. 冬の土用 Fuyu no doyō Fuju no dojó  
Február 3. 節分 Setsubun Szecubun Egyik definíció szerint a Russun előestje.
Március 21. 春社日 Haru shanichi Haru sanicsi más néven 春社 (Harusa, Sunsa).
Március 18.Március 24. 春彼岸 Haru higan Haru higan Sunbun körüli hét nap
Április 17. 春の土用 Haru no doyō Haru no dojó  
Május 2. 八十八夜 Hachijū hachiya Hacsidzsú hacsija Szó szerint 88 éjszaka (Rissun óta)
Június 11. 入梅 Nyūbai Nyúbai Szó szerint belép a cuju, azaz monszún, az esős évszak
Július 2. 半夏生 Hangeshō Hangesó A 72 Kó egyike. Egyes területeken 5 nap szabadságot kapnak a földművelők.
Július 15. 中元 Chūgen Csúgen Néha Zassecunak számít.
Július 20. 夏の土用 Natsu no doyō Nacu no dojó  
Szeptember 1. 二百十日 Nihyaku tōka Nihjaku tóka Szó szerint 210 nap (Rissun óta).
Szeptember 11. 二百二十日 Nihyaku hatsuka Nihjaki hacuka Szó szerint 220 nap.
Szeptember 20.Szeptember 26. 秋彼岸 Aki higan Aki higan  
Szeptember 22. 秋社日 Aki shanichi Aki sanicsi Más néven 秋社 (Akisa, Súsa).
Október 20. 秋の土用 Aki no doyō Aki no dojó  

Sanicsi dátumok akár ±5 nappal is változhatnak. A Csúgen fix napon van. Minden más nap változhat ±1 nappal.

Néhány zasszecu több évszakban is van:

  • Szecubun (節分) Az évszakok (Rissun, Rikka, Risú és Rittó) beköszöntése előtti nap, általában a Rissun előtti nap.
  • Doyó (土用) az évszakok előtti 18 napot jelenti.
  • Higan (彼岸) ősz és tavasz középső hét napját jelenti. Sunbun a tavaszi hét nap közepén van és ennek megfelelően Súbun az őszi időszak közepe.

Szezonális fesztiválok

Az alábbiak a szezonális fesztiválok (japánul 節句 szekku, illetve 五節句 go szekku). A szekkuk hivatalos ünnepnapok voltak az Edo korszakban.

  1. Január 7. (1/7) – 人日 (Dzsindzsicu), 七草の節句 (Nanakusza no szekku) A hét gyógynövény ünnepe
  2. Március 3. (3/3) – 上巳 (Dzsósi, Dzsómi), 桃の節句 (Momo no szekku)
    雛祭り (Hina macuri), Lányok napja.
  3. Tango (端午): Május 5. (5/5)
    • 端午の節句 (Tango no szekku), 菖蒲の節句 (Ayame no szekku)
    • Fiúk Napja, átfedésben van a Gyermekek Napjával.
  4. Július 7. (7/7) – 七夕 (Sicsiszeki, Tanabata), 星祭り (Hosi macuri )
  5. Szeptember 9. (9/9) – 重陽 (Csóyó), 菊の節句 (Kiku no szekku)

Nem szekku:

Április elseje

Április elseje különleges jelentőséggel bír Japánban. Ezzel a nappal lép életbe a kormány éves költségvetése. Vállalatok gyakran igazodnak ehhez, ezen túl gyakori dátum a cégalapításhoz és fuzionáláshoz is. Sokan ezen a napon kezdenek új állásban, valamint gyakorta ezzel a nappal indul a lakás bérlemény is. Japánban április elsején indul a tanév.

Lásd még

Külső hivatkozások

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Japán naptár
Listen to this article