Kötött tengelyforgás
From Wikipedia, the free encyclopedia
Kötött tengelyforgásnak azt nevezzük, amikor egy égitest (jellemzően egy hold) tengelyforgásának időtartama pontosan megegyezik a keringési idejével, így mindig ugyanazt az oldalát mutatja az anyabolygója felé. Ez a hatás szinkronizált keringésként is ismert. Erre a legismertebb példa a Föld Holdja, de számos ilyen objektum található a Naprendszerben (a Jupiter és a Galilei-féle holdak, stb.).
Rendszerint csak kisebb égitest válik kötött tengelyforgásúvá, ha azonban a két égitest tömegének különbsége és egymástól való távolságuk kicsiny, lehetséges hogy mindkettő „hozzáigazodik” a másikhoz. Ez a helyzet a Pluto-Charon párossal, ahol a pálya excentricitása kicsi. Sokáig ez volt az egyetlen ismert kettős kötött tengelyforgású rendszer, mígnem a Kuiper-övezetben további hasonlóan kötött rendszereket nem találtak.
Egyes műholdak esetében stabilizálásra használják ezt a hatást.
A pálya megváltozása például egy elvonuló harmadik égitest hatására kimozdíthatja a kisebb égitestet a kötött tengelyforgásból.