A kraszniji csatát 1812. november 15–18. között vívták francia-lengyel-olasz-bajor és orosz csapatok, mielőtt a francia sereg a Berezinán keservesen átkelt volna. A kraszniji csata volt Napóleon utolsó kísérlete, amivel még megpróbálta megmenteni a Grande Armée „maradékait”.
A csata előtt Napóleon célként tűzte ki, hogy összeszedje és egyesítse szétzilált seregeit, és rendben folytassa a visszavonulást. Az oroszok Kutuzov tábornagy vezetésével vereséget mértek a franciákra, de a főparancsnok a teljeskörű offenzíva indítását nem merte vállalni, teljes fölénye dacára. Annak ellenére, hogy a franciák nélkülöztek, hiányzott a megfelelő tüzérségük, a négynapos harcban Napóleon megmentette seregét a teljes pusztulástól, de ezért hatalmas árat fizetett: gyakorlatilag elveszítette teljes tüzérségét, ellátmányát, emberei közül a kiszolgáló egységek katonái hadifogságba estek.