Kulin György
(1905–1989) magyar csillagász / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Kulin György | |
Mellszobra Nagyszalontán | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1905. január 28. Nagyszalonta |
Elhunyt | 1989. április 22. (84 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Ismeretes mint | amatőrcsillagász, csillagász |
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | magyar |
Házastárs | Blahó Magdolna (1933-1989) |
Szülei | Kulin Vilmos, Tóth Julianna |
Gyermekek | Magdolna, Enikő, György, Eszter |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Pázmány Péter Tudományegyegem Matematika-Fizika Tanszék (1932) |
Pályafutása | |
Szakterület | matematika, fizika |
Kutatási terület | csillagászat |
Tudományos fokozat | asztronómia doktora |
Szakintézeti tagság | Magyar Csillagászati Egyesület és a Csillagászat Baráti Köre alapító elnöke, a TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgatója stb. |
Munkahelyek | |
Svábhegyi Obszervatórium | kutató |
Jelentős munkái | A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. Új eljárások a bolygó földtávolságának meghatározására. Doktori értekezés (1939) A távcső világa (1941) |
Szakmai kitüntetések | |
SZOT-díj (1973) Prométheusz-érem (1978) | |
Kulin György aláírása | |
Kulin György weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulin György témájú médiaállományokat. |
Többek között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), ennek megszüntetése után a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapítója, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Csillagok Világa folyóirat létrehozója. Az MCSE első elnöke (1946–1949); a CSBK ügyvezető elnöke (1964–1968), majd elnöke (1968–1976) és végül örökös, tiszteletbeli elnöke (1976–1989); az Uránia igazgatója (1947–1949, 1954–1975); a Magyar Asztronautikai Társaság jogelőd szervezetének, a TTIT Asztronautikai Bizottságának első elnöke (1956–1959).
Eredetileg nem csillagász-pályára készült, már harmincéves is elmúlt, amikor életében először nagyobb távcső közelébe került. Ekkor lenyűgözték az égbolt előtte feltáruló csodái, de sajnálattal gondolt arra, hogy Galilei után több száz évvel az emberek többsége még annyit sem látott az égből, mint az olasz természettudós. Ezért arra törekedett, hogy mindenkinek megadja a Galilei-élményt: „Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott.”
Példaképének a világformáló Galileit és a francia csillagászat-népszerűsítő Flammariont tartotta.
A szellemi munkán kívül sok ezer távcsőtükröt csiszolt, valószínűleg ebben világrekorder lenne. Másokat is tanított a távcsőtükör-csiszolásra, próbált olcsón optikákat szerezni, hogy házilag is sok ember készíthessen távcsövet.
Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) üstökös viseli.
„ | Kulin nyurga, diákos, lobogóhajú, kavallière-nyakkendős férfiú, költő és bohém, mint általában a csillagászok, éjjeli pincérek, utcai kurvák, s más művészei a csillagos napszaknak. Izig-vérig spiritualista, nem is lehet más, lévén korszerű matematikus és asztrofizikus. | ” |
– Kodolányi János levele Várkonyi Nándorhoz, 1949. április 21. |