kémiai anyag, amely kábulatot, kómát vagy fájdalomra való érzéketlenséget okoz From Wikipedia, the free encyclopedia
A kábítószerek azok a tudatmódosító hatású pszichotrop anyagok, amelyek törvényi szabályozás alá vannak rendelve, és amelyek törvényen kívüli, szabad használata különleges veszélyt jelent nemcsak a használójára, de a társadalomra nézve is. A kábítószer, mint jogi fogalom nem öleli fel az összes ismert tudatmódosító hatású pszichotrop anyagot, ebből következően azok jogi értelemben legális pszichotrop, tudatmódosító szerek és nem kábítószerek.[1]
Sok ezer – elsősorban medikális célra, gyógyszerként használt – a központi idegrendszerre ható vegyület (pszichotrop szer) egy kis csoportja tudatmódosító hatással is rendelkezik.[3] A tudatmódosító anyagokon belül számtalan olyan anyag van, amely pszichés függéshez, fizikai dependenciához vagy annak legsúlyosabb formájához, az addikcióhoz vezet.[4] A tudatmódosító addiktív szerek rendkívül veszélyesek az egyén egészségére, a szerhasználó közvetlen környezetére, de ezen túlmenően a bűnözés forrásaként különös veszélyt jelentenek magára a társadalomra is. Az említett veszélyek miatt a legnagyobb addikciós kockázatú szerek szabad használatát és forgalmazását nemzetközi megállapodásokon alapuló törvények szabályozzák világszerte.[5] A tudatmódosító szerek közül törvényileg kiemelt, fokozott veszélyt jelentő szereket nevezik kábítószernek. Az egyes tudatmódosító hatással rendelkező szerek kiválasztása és kábítószerré minősítése tehát nem annyira hatástani alapon, mint általános társadalmi veszélyességük alapján történik.
Ebből következően Magyarországon kábítószernek minősülnek mindazon anyagok, amelyek szerepelnek az 1961-ben New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetében aláírt Egységes Kábítószer Egyezményben, továbbá az azt kiegészítő, 1971-ben Bécsben aláírt pszichotrop anyagok listáján, amelyet a magyar jog a törvényekbe beépített és alkalmaz.[6]
A kábítószerek körébe tartozó, – tehát a különleges jogi elbírálás alá eső – anyagokra jellemző, hogy használatuk törvénybe ütközik. Eközben más, kisebb társadalmi veszélyt jelentő tudatmódosító szerek használata legális. Ez nem azt jelenti, hogy a nem kábítószernek kategorizált pszichotrop, tudatmódosító szerek, amelyek rendszeres használata csak enyhe dependenciát okoz, ne lennének egészségre ártalmas anyagok. Szigorúan tiltott és így kábítószernek minősített anyag például a morfin, heroin, kokain, amfetamin, de tudatmódosító hatása ellenére nem tartozik a kábítószerek kategóriájába az alkohol, a dependenciát okozó nikotin és még kevésbé az élvezeti szernek használt, enyhe szerfüggést okozó koffein.[7] A kábítószer fogalom tehát jogi kategória, mely elnevezés az orvosi és gyógyszerészi munkába is mint jogi terminológia épül be, és nem hatástani besorolásként alkalmazott fogalom.[8][9]
A kábítószerekkel – mint „különleges anyagokkal” – foglalkozó szakemberek, orvosok, gyógyszerészek valamint a visszaélésekkel foglalkozó bűnüldözés és igazságszolgáltatás szakemberei számos szakkifejezést használnak a kábítószerekkel kapcsolatos munkájuk során.
A hivatalos nyelvben vagy az orvosi szaknyelv szövegében a félreértések vagy szakmai hibák elkerülése érdekében a definíciók egyértelműen és szakszerűen vannak megfogalmazva. Gyakran előfordul azonban, hogy a szaknyelv által használt terminológia vagy egyes szakkifejezések jelentése nem találkozik a köznyelvben, az utca embere által szabadon – és következmények nélkül – használt kifejezések jelentésével. Ez utóbbi szóhasználatába gyakran keverednek az idegen nyelvű médiából átvett, olykor hibásan fordított és alkalmazott fogalmak.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a kábítószerekkel kapcsolatos néhány fogalom kerül felsorolásra, felhívva a figyelmet a hivatalos nyelv és az utca szlengje közötti különbségre és az azokból eredő félreértésekre.
Az ember a történelme szinte minden időszakában használt valamilyen tudatmódosító, természetes anyagot, amit a természetben talált növényekből, gombákból, bogyókból, fakérgekből vagy kaktuszokból állítottak elő. Évezredekkel a modern civilizáció előtt, a kései kőkorszak időszakában az ember már megtalálta és alkalmazta a természetből a legtöbb ma is ismert növényi vagy állati eredetű nyugtatót, euforizáló anyagokat, hallucinogéneket vagy stimuláló szereket – a farmakológia nyelvén a pszichotrop anyagokat. A megismert anyagok száma évről évre növekedett, és ma már a növényvilág több mint 6000 fajáról tudjuk, hogy az ember pszichés magatartását befolyásolni képesek, tehát tudatmódosító, pszichotrop hatásaik lehetnek. Az ókori kultúrák ásatások során feltárt konyhai hulladékában talált növényi maradványok, mákgubók, nadragulya és csattanó maszlag maradványok arról tanúskodnak, hogy az ókor embere megismerte és alkalmazta transzcendentális élmények átéléséhez a kábító, pszichotrop drogokat, illetve a delíriumot okozó szereket. Ezek a szerek más gyógynövényekkel keverve már használatosak lehettek az őskori orvoslásban is.[19]
A 20. században a gyógyszerészet és a kémia fejlődésével vált lehetővé a növényekből kivont hatóanyagok kémiai átalakításával az eredeti anyagoknál "erősebb" hatású pszichotrop szerek alkalmazása elsősorban orvosi célra, amelyeket azonnal követtek az új, szintetikus előállítású anyagok. A pszichotrop anyagok a medikális felhasználás mellett alkalmazást nyertek a modern ember hétköznapjaiban, mint a társadalmi élet "színesítő anyagai".[20]
A ma használt és fogyasztott pszichotrop élvezeti és tudatmódosító anyagok száma óriási, és számuk folyamatosan növekszik. Ezek a szerek kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolják az egyén gondolkodását, helyzetítéletét, tudatát, cselekedeteit vagy cselekvőképességét. A tudatmódosító pszichoaktív szerekre általában jellemző az azokhoz történő hozzászokás (tolerancia), a velük szemben kialakuló függőség (dependencia) és sok esetben a függőség legsúlyosabb formája az addikció kialakulása. A felsorolt hatások testi és pszichés önpusztító folyamatok, amelyek sok esetben már nemcsak az egyén egészségére, környezetére, családjára, a társadalomba való beilleszkedésére veszélyesek, de kiemelt veszélyt jelentenek magára a társadalomra is.[21]
Az ENSZ drogügyekkel foglalkozó szervezetének (UNODC)[* 6] adatai szerint a világon 48–50 millió rendszeres kábítószer-fogyasztó él.[22] Az EMCDA,[* 7] az Európai Unió drogügyekkel foglalkozó szervezete, évente ad ki jelentést a tagállamok számára az európai kábítószer-fogyasztással és felhasználással kapcsolatos adatokról.[23] A szervezet 1999 óta ad jelentést a kelet- és közép-európai országok kábítószer-fogyasztással kapcsolatos statisztikájáról, melyből kiolvasható, hogy az Európai Unióban a pszichostimuláns jellegű amfetamin és származékainak használata ugrásszerűen emelkedik, és feltehetően hamarosan megelőzi az eddig legnépszerűbb tiltott szert, a kannabiszt. A felmérések alapján az Európai Unióban az összlakosság 5–30%-a használ rendszeresen kannabiszt, de a fiatalok körében ez meghaladja a 40%-ot.[24]
Az USA-ban sem jobb az illegális szerhasználat statisztikája. Az USA-ban a legnépszerűbb szer a marihuána, amelyet az amerikaiak harmada használt már életében legalább egyszer, és emellett közel 1,3 millió ember él illegális intravénás szerekkel. Ez utóbbiakból mintegy félmillió a heroinhasználó, akik száma – a legújabb trendekről készített statisztika szerint – további növekedést mutat. Kanadában létszámarányosan kevesebb, de hasonló összetételű a kábítószer-használat, mint az USA-ban.[25][26]
Felmérések szerint Magyarországon mintegy 35–55 ezer kábítószerfüggő személy ismert, és további 70–120 ezer – főleg a fiatalabb korosztályt érintő – alkalmi szerhasználóval számol a statisztika. Bár az illegális szerfogyasztás tekintetében Magyarország nincs Európa élmezőnyében, az úgynevezett kemény drogokkal való visszaélők száma eléri a 10 ezer főt. Ez utóbbi szerfogyasztók 2/3-a heroint, 1/3-a kokaint használ. Az egészségügyi statisztikák Budapesten mintegy 4000 rendszeres heroinhasználót tartanak nyilván. A középiskolás korosztály körében elvégzett felmérés szerint a fiatalok 70–80%-a kipróbált már valamilyen tiltott szert.[25]
Fentanil | Oxikodon | Heroin | Morfin | Kodein | Hidrokodon | Metadon | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Dózis ekvivalens
(1 mg metadonhoz viszonyítva) |
0,01 mg | 1,5 mg | 1 – 2 mg | 3 – 4 mg | > 28 mg | 0,5 mg | n.a. |
Akut adaptációs idő | 1 h | 3 – 6 h | 4 h | 4 – 5 h | 4 h | 4 – 8 h | 8 – 12 h |
Elvonási tünet kezdete | 3 – 5 h | 8 – 12 h | 8 – 12 h | 8 – 12 h | 8 – 12 h | 8 – 12 h | 36 – 72 h |
Elvonási tünet csúcsa | 8 – 12 h | 36 – 72 h | 36 – 72 h | 36 – 72 h | 36 – 72 h | 36 – 72 h | 4 – 6 nap |
Elvonási tünet lecsengése | 4 – 5 nap | ~ 7 – 10 nap | 7 – 10 nap | 7 – 10 nap | ~ 7 – 10 nap | ~ 7 – 10 nap | 14 – 21 nap |
Felezési idő | 2 – 4 h | 3 – 5 h | 30 min | 2 – 3 h | 3 h | 4 – 8 h | 24 – 36 h |
Forrás: US Pharmacist
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által felállított bécsi székhelyű Nemzetközi Kábítószer-Ellenőrző Szerv[* 8] négy osztályba sorolja a kábítószereket és pszichoaktív anyagokat, egységesítve azok nemzetközi kezelését, ellenőrzését. Az ellenőrzés alá vont szerek felosztásánál[* 9] követett egyik fő alapelv, hogy az adott szert használják-e orvosi célra vagy annak medikális alkalmazása szükségtelen. Továbbá a felosztás figyelembe veszi a szer abúzuspotenciálját, illetve dependencia-kapacitását. A négy kategóriába sorolt szerek legismertebb képviselőit – a teljesség igénye nélkül – mutatja be az alábbi táblázat.
Kategória | Orvosi használat | Addikciós potenciál | Pszichotrop szerek |
---|---|---|---|
I. | nincs | jelentős | |
II. | van | jelentős |
|
III. | van | mérsékelt |
|
IV. | van | gyenge |
|
A kábítószerek elleni küzdelem egyik legnehezebb problémáját jelentik az új, utcán szinte hetente megjelenő, szintetikusan előállított, pszichotrop szerek, amelyekkel a WHO által kontrollált anyagok listáját kijátsszák. A már jól ismert és tiltó listára került szerek kémiai szerkezetében végzett apróbb változtatásokkal a tudatmódosító hatást megőrző, új molekulákat állítanak elő, amelyek ily módon a törvény betűje szerint nincsenek tiltva. Időt vesz igénybe, mire a bűnüldözés látóterébe jutnak és törvényileg tiltólistára kerülnek a földalatti zuglaboratóriumokban szintetizált, új szerek (ismertebb néven „designer drogok").[27] Emiatt a kontrollált anyagok listáját folyamatosan ellenőrizni és bővíteni kell, hogy az új kábítószerek is rákerüljenek a listára. Az új szintetikus szerek folyamatos megjelenése a kábítószerek feketepiacán nyugtalanító probléma a jog gyakorlatában, mivel megjelenésükkor még legális kémiai anyagok, analitikai kimutatásukra nincs a helyszínen, azonnal alkalmazható módszer.[28] Az orvosok számára a problémát az jelenti, hogy az új szintetikus szerekkel kapcsolatosan nincsenek toxikológiai ismereteik, a mérgezések vagy túladagolások során nem rendelkeznek kezelési tapasztalatokkal.[29]
A törvény pontosan meghatározza, hogy mely szerek tartoznak szabályozás illetve visszaélés esetén büntetés alá. A törvény értelmező rendelkezései alapján a büntetőjog gyakorlata ismeri és alkalmazza a kábítószer mennyiségére vonatkozó „csekély” és „jelentős” mennyiségek fogalmát. A kábítószerrel elkövetett bűncselekményeknél a kiszabott büntetési tétel mindig figyelembe veszi a visszaélés tárgyát képező kábítószer mennyiségét is. A kábítószerek „csekély”, illetve „jelentős” mennyiségeit – a teljesség igénye nélkül – az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 23. § alapján az alábbi táblázat foglalja össze.[30]
Kábítószerek | A csekélynek számító mennyiség
(gramm)[* 11] |
---|---|
Morfin | < 0,9 |
Heroin | < 0,6 |
LSD | < 0,001 |
Amfetamin | < 0,5 |
Metamfetamin | < 0,5 |
Dihidrokodein | < 0,8 |
Kodein | < 1,0 |
Ketamin | < 1,0 |
Kokain | < 2,0 |
MDA, MDMA,MDE, MBDB, PIA, PEA[* 12] | < 1,0 |
THC[* 13] | < 6,0 |
Kannabisz növény | növényegyedek száma < 5 |
A kábítószer „jelentős” mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott „csekély” mennyiség felső határát hússzorosan meghaladja. A törvény célja a saját fogyasztásra használt mennyiség és a terjesztésre szánt mennyiség elválasztása, mivel ezek különböző büntetőkategóriákba esnek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.