Lápi sás - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Lápi sás.

Lápi sás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Infobox info icon.svg
Lápi sás
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
 
 
 
 
 
 
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: C. davalliana
Tudományos név
Carex davalliana
Sm.
Szinonimák
  • Carex curvula Willd. ex Kunth [Invalid]
  • Carex davalliana var. androgyna Döll
  • Carex davalliana f. sieberiana (Opiz) Kük.
  • Carex davalliana var. sieberiana (Opiz) Nyman
  • Carex davalliana subsp. sieberiana (Opiz) K.Richt.
  • Carex davalliana f. sieberiana (Opiz) Kunth
  • Carex davalliana var. surrecta Wallr.
  • Carex dioica var. davalliana (Sm.) Wahlenb.
  • Carex dioicotrigona St.-Lag. [Illegitimate]
  • Carex leucorhizia Dulac [Illegitimate]
  • Carex recurvirostra Haller f. ex Steud. [Invalid]
  • Carex reflexa Gaudin
  • Carex scabra Hoppe
  • Carex sieberiana Opiz
  • Carex villosa Franch. & Sav. [Illegitimate]
  • Caricinella scabra (Hoppe) St.-Lag.
  • Maukschia scabra (Hoppe) Heuff.
  • Psyllophora davalliana (Sm.) Schur
  • Psyllophora sieberiana (Opiz) Opiz
  • Vignea davalliana (Sm.) Rchb.
Hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Lápi sás témájú rendszertani információt.

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi sás témájú médiaállományokat és Lápi sás témájú kategóriát.

A lápi sás (Carex davalliana) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj. Specifikus nevét egy angol származású svájci botanikusról, Edmund Davallról (1763-1798) kapta, aki először írta le a fajt.

Leírása

10–30 centiméter magas, évelő sásfaj. Sűrűn gyepes tövű, tömött telepet alkot, levelei serte formájúak, levele és szára háromszögletes, érdes. Kétlaki növény, így a termős és porzós virágú füzérkék nem egy növényen fejlődnek. Május-júniusban virágzik. A termős füzérkék 2 bibéjű tömlői 3–5 milliméter hosszúak, hosszú csőrűek, barnák, kissé görbültek, éretten a pelyvákkal együtt elválnak a füzérke tengelyétől. Elterjedésében szerepe van a madaraknak, amiknek a tollára a termés ráragad, így azt magukkal viszik nagy távolságokra is.

Élőhelye

Közép- és Nyugat-Európába Szibériából, Nyugat-Oroszországból és Kis-Ázsiából érkezett. Meszes forrás- és síklápokon, Közép-Európában szórványosan fordul elő, nálunk üde láprétek fogyatkozóban levő sásfaja. Németországban a veszélyeztetett fajok közé sorolják. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1]

Jegyzetek

  1. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Lápi sás
Listen to this article