L’Huillier–Coburg-kastély
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője bizonyosan báró L'Huillier Ferenc János (ejtsd: lüilié), ám építésének ideje (illetve az építész személye) kapcsán még kutatások folynak. Valószínűsíthető, hogy 1715 és 1730 között épült. Az építmény első fénykora a családba beházasodó zólyomi Esterházy Istvánhoz köthető, akinek fia azonban utód nélkül halt meg, így az uradalom a kincstárra szállt. Ennek - illetve a kincstártól az uradalmat megvásároló Coburg-Koháry családnak - köszönhető a kastély második felvirágzása a 19. század elején. Az első világháborút lezáró, és Magyarországot - így a Coburg-Koháry hitbizományt is - feldaraboló békeszerződések, majd a későbbi államosítások hosszú időre megpecsételték a kastély sorsát. 1928-ban az Igazságügyi Minisztériumhoz került, többféle oda nem illő intézmény is működött benne. A rendszerváltás idején már üresen, omladozva állt, míg végül 2012-2014-ben Európai uniós támogatással sikerült igen szakszerűen felújítani.
L’Huillier–Coburg-kastély (Eszterházy–Forgách-kastély) | |
A kastély látképe | |
Ország | Magyarország |
Település | Edelény, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
Épült | kb. 1715-1730 |
Építtető | báró L'Huillier Ferenc János |
Stílus | barokk |
Család | L'Huillier család, később Coburg család |
Tulajdoni helyzet | állami tulajdon |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 17′ 34″, k. h. 20° 44′ 22″48.292777777778, 20.739444444444 | |
L’Huillier–Coburg-kastély weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz L’Huillier–Coburg-kastély témájú médiaállományokat. |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A hazai kastélyállományból méretei folytán is kiemelkedő cour d’honneur-ös épület egyéni megjelenésével is különös figyelmet érdemel. Meglehetősen szokatlan kialakítású azonban, hiszen a hagyományos U alak itt nem az előkertet fogja közre, hanem hátrafelé néz. Hét emeleti helyiségében is rokokó falfestmények maradtak fenn, melyek valószínűleg az 1760-as évek környékén készültek, de az építészhez hasonlóan e falképek mesterének személyére is csak találgatások utalnak (elsősorban az iglói Lieb Ferenc, illetve az egri származású Woronieski János és jóval később a miskolci Fabriczy Ignác dolgozhatott a képeken), mint ahogyan az épületet körülölelő, többször átalakított barokk kertről sincsenek pontos információk. A többször átépített épület külső tömege jelentősebb átalakítás nélkül őrzi eredeti kialakítását, egyedül az 1928-as tulajdonosváltáskor ráépített - stílusában oda nem illő, ezért szerencsére később elbontott - manzárdtető változtatta meg rövidebb időszakra a kastély megjelenését.
Az épület jelenleg a Magyar Állam tulajdonában áll. Egyedileg és csoportosan is látogatható, bővebb információk a kastélysziget weboldalán. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. érhetőek el.